A szír nagyvárosnál alkalmazott módszerek, például a mesterlövészek és zsoldosok bevetése, tüzérségi eszközök használata sokban hasonlít a boszniai főváros 1992 és 1995 között folytatott ostromához, a második világháború utáni egyik legkegyetlenebb európai háborús tevékenységhez.

AP / Stringer

Boszniában több hónapra és körülbelül száz ENSZ-határozatra volt szükség ahhoz, hogy a NATO elkezdje a szerb állások bombázását, és ezzel véget vessen a háborúnak - írta a kommentár szerzője, Christophe Lamfalussy. Hozzátette: Szíria és Bosznia esete természetesen nem ugyanaz, de a szarajevói tanulságok most hasznosíthatók lehetnek.

Ezek egyike, hogy soha nem szabad kizárni a katonai beavatkozást, mint utolsó lehetőséget.

Második tanulság, hogy a katonai beavatkozás előtt ki kell választani a segítőket. Szíria esetében ettől messze van a Nyugat, az európaiak nem támogatják teljes egészében az ellenzéket, amelyet túlságosan megosztottnak tartanak. Ráadásul több ország hazahívta nagykövetét Damaszkuszból, ezzel Kínára és Oroszországra hagyva, hogy boldoguljon Bassár al-Aszad elnökkel. Mindez a vezércikk szerint egy olyan semlegességi politikára hasonlít, amely nem felel meg a nevének.