Nincs szükség az országban egy külön "regionális orosz nyelvhasználatra" - mondta Dombrovskis, annak ellenére, hogy az ország bizonyos körzeteiben és településein többségben vannak az orosz anyanyelvűek. A kormányfő hozzátette ugyanakkor, hogy senkit sem fognak elutasítani csak azért, mert orosz nyelven fordul a hatóságokhoz. Emiatt aztán nincs is miről vitázni - hangoztatta.

A szombati lettországi népszavazáson a szavazásra jogosultak több mint 75 százaléka utasította el az orosz második hivatalos nyelvvé tételét. Lettország 1991-es függetlenné válása után az állampolgárság megszerzésének feltételéül szabták a lett nyelv ismeretét, és emiatt a balti állam lakói közül körülbelül 300 ezer orosz ajkúnak a mai napig nincs választójoga, és nem vállalhat állást a közszférában.

Lettország jelentősebb orosz származású lakossággal rendelkező körzeteiben a többség szombaton is a népszavazási kezdeményezés mellett foglalt állást.

Mindenekelőtt a volt szovjetköztársaság keleti, Oroszországhoz közelebb eső részein a helyi politikusok a főváros, Riga példájára hivatkoztak, ahol a városvezetés lehetővé teszi az orosz nyelv használatát a helyi hatóságokkal való ügyintézésben.

A balti állam 2,3 millió lakosának harmada orosz származású, Rigában pedig a lakosság többsége orosz ajkú.