Az alkotmánytanács szerint a törvény vét a véleményszabadság követelménye ellen. A döntés értelmében a Törökország által élesen bírált jogszabály nem léphet hatályba.

A törvényt január 12-án megszavazta a francia parlament mindkét háza, de azt az államfő még nem írta alá, miután 120 képviselő és szenátor a törvények alkotmányossági vizsgálatát végző testülethez fordult. Szerintük a megszavazott szöveg összeférhetetlen a legalapvetőbb alkotmányossági elvvel, a véleménynyilvánítás szabadságával.

Az alkotmánytanács indoklása szerint egy törvény büntetheti a véleménynyilvánítás gyakorlásával való visszaélést, ahogy ez az holokauszttagadásról 1990-ben elfogadott törvény esetében történik, de magának ennek a szabadságnak a gyakorlását nem. Márpedig a január 23-i törvény a francia törvények által elismert minden népirtás nyilvános tagadását bünteti egy évi elzárással és 45 ezer eurós pénzbüntetéssel.

A Franciaországban népirtásnak minősülő események közé tartozik a holokauszt mellett az Oszmán Birodalomban 1915 és 1917 között az örmények tömeges legyilkolása is, amelynek örmény adatok szerint másfél millió áldozata volt.

A párizsi török nagykövetség azonnal "elégedettségét" fejezte ki a döntés miatt, és annak a reményének adott hangot, hogy az javíthat a török-francia kapcsolatokon. Bülent Arinc török miniszterelnök-helyettes szerint pedig az alkotmánytanácsi határozattal elkerülhetővé vált a diplomáciai válság Párizs és Ankara között.

A francia köztársasági elnök azonban azonnal megbízta a kormányt azzal, hogy az alkotmánytanácsi ajánlások figyelembe vételével dolgozzon ki új tervezetet az örmény népirtás tagadásának tiltásáról.