Több résztvevő közlése szerint ilyen döntés született a miniszterek keddi brüsszeli találkozóján, a svéd külügyminiszter, Carl Bildt egy Twitter-bejegyzésben is megerősítette a hírt.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára a találkozó után újságíróknak nyilatkozva megerősítette, hogy a miniszteri értekezlet megállapította az előrelépést a tagjelöltséghez korábban kiszabott kritériumok területén, és a tagjelölti státus megadása mellett foglalt állást, de - mint fogalmazott - az i-re a pontot a csúcstalálkozónak kell feltennie.

A magyar delegáció vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a témáról kiadott miniszteri következtetéshez csatolt egyik nyilatkozat fontos kitételt tartalmaz a kisebbségvédelemről. A szöveg ugyanis az uniós csatlakozás fontos elemének minősíti a kisebbségek jogainak védelmét és tiszteletben tartását, továbbmenve az eddigi megfogalmazásokon, amelyek "a kisebbséghez tartozó személyek" jogainak védelmét mondták ki.

A nyilatkozat szerint Szerbiában még további előrehaladást kell elérni azon a téren, hogy a kisebbségi jogok védelmét és tiszteletét szolgáló jogi és intézményes keret a gyakorlatban is érvényesüljön. Az Európai Bizottság ezt továbbra is figyeli, és idén októberben, az uniós bővítési folyamatra vonatkozó éves előrehaladási jelentésben erre a kérdésre is ki fog térni.

"Magyar, közép-európai és összeurópai szempontból ez nagyon fontos dokumentum" - értékelte Győri Enikő, hozzátéve azt is, hogy a szöveget még értékelni és tanulmányozni kell.

A keddi ülésen a helyszíni beszámolók szerint éppen azért nem sikerült eljutni a végérvényes döntésig, mert Románia további garanciákat tartott szükségesnek annak érdekében, hogy a Szerbiában élő román kisebbség jogai kellő védelmet élvezzenek. Egyes források szerint Bukarest álláspontját befolyásolta az is, hogy Románia mindeddig nem nyerte el az EU teljes támogatását ahhoz, hogy csatlakozzon a személyek szabad mozgását biztosító schengeni övezethez.

A Szerbiával kapcsolatban egyhangúlag elfogadott következtetésekben a külügyminiszteri tanács elismerte, hogy mindhárom kérdésben, amelyeket az Európai Tanács (vagyis az állam- és kormányfők ülése ) feltételként fogalmazott meg Szerbiának a tagjelölti státus elnyeréséhez, volt olyan szintű előrehaladás, amely alapján Szerbia megkaphatja a státust. A szöveg szerint mind a Belgrád-Pristina párbeszédben, mind a határőrizeti rendszer működtetését illetően, mind a regionális együttműködésre vonatkozóan, továbbá az EULEX-szel és a KFOR-ral folytatott együttműködésben is komoly előrelépés történt.

Koszovót illetően a tanács - a nyilatkozat szerint - tudomásul vette, hogy az Európai Bizottság készíteni fog egy megvalósíthatósági tanulmányt arról, hogyan lehetne stabilizációs és társulási megállapodást kötni az EU és Koszovó között.

Külön nyilatkozatban erősítették meg a miniszterek, hogy Koszovó jogi státusát illetően nincs változás az eddigiekhez képest, azaz a tartomány függetlenségét el nem ismerő EU-tagállamoknak emiatt nem kell változtatniuk álláspontjukon.

A következtetésekhez egy harmadik nyilatkozatot is csatoltak, amely az üzleti környezet javítására vonatkozik Szerbiában, illetve megerősíti, hogy a Belgrád-Pristina párbeszéd keretében kötött megállapodások betartását folyamatosan ellenőrzik.

Az MTI kérdésére Győri Enikő úgy vélte, hogy az uniós csúcstalálkozón nem vita nélkül fogják jóváhagyni a miniszterek javaslatát. Mint fogalmazott, a tagállamok "nagyjából értik egymást", és "nagyon közel vannak" a tagjelöltség megadásához, de "még nem száz százalékos a döntés".

"Abban bízom, hogy győz a józan ész, nem lesznek szerencsétlen társítások ügyek között, és akkor Szerbia megkapja azt a tagjelölti státust, amiért megdolgozott" - fogalmazott az államtitkár.

Leszögezte: Magyarország számára is nagyon fontos, hogy elnyerje a tagjelöltséget az a szomszédos Szerbia, amely nagyon nagy erőfeszítéseket tett ennek érdekében, Boris Tadic elnök és a kormány pedig komoly kockázatot is vállalt. Hangoztatta, hogy ez az unió hitelességét is érintő kérdés. Emellett - mint mondta - a szerb népnek értésére kell adni, hogy megéri együttműködni, mert van előrelépés az unió és Szerbia kapcsolataiban.

Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa kedden úgy nyilatkozott, ha Szerbia megkapja a tagjelölti státust, decemberben születhet döntés arról, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások az országgal. Ez "nem lesz könnyű folyamat", főként Koszovó ügye nehezítheti a haladást a tárgyalásokon - mutatott rá.

Mint kiemelte, az uniós külügyminiszterek egyetértésének oka, hogy a hét végén megállapodás jött létre Belgrád és Pristina küldöttségei között Koszovó regionális képviseletéről.

A tagjelölti státus megadásának ügyében Németország álláspontja volt a leginkább kérdéses, mivel Angela Merkel kancellár alapvetően két feltételhez kötötte Berlin támogatását tavaly augusztusi belgrádi útján, és ezek közül csak az egyik teljesült - mondta. Mint kifejtette, a szerb-koszovói tárgyalásokon ugyan valóban történt előrelépés, ahogyan ezt Németország is sürgette, de még nem valósult meg a szerb és koszovói "párhuzamos struktúrák felszámolása".