A 380 milliárd dollár kétharmadával magasabb a korábbi rekordévben, 2005-ben kiszámított összegnél - mondta Margareta Wahlstrom, az ENSZ-főtitkárnak a természeti katasztrófák kockázata csökkentéséért felelős különmegbízottja.

Hét évvel ezelőtt az Egyesült Államok déli részén pusztító Katrina hurrikán okozta a legnagyobb kárt, 2011-ben a földrengések mellett a thaiföldi áradások és más országokban jelzett katasztrófák is hozzájárultak a rekord anyagi károkhoz.

"A legfőbb jelzés, hogy ez egy növekvő, mégpedig nagyon gyorsan növekvő trend emelkedő gazdasági veszteségekkel" - mondta Wahlstrom, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a halálos áldozatok száma csökken annak köszönhetően, hogy sok országban fejlesztették a vészjelzések rendszerét és az óvintézkedéseket. "A katasztrófák anyagi terhei viszont komoly fenyegetést jelentenek" - húzta alá.

Nagyítás-fotógalériánk a cunami pusztításáról - kattintson a képre!

AP

A szakember szerint a bolygó népességének fele ki van téve természeti katasztrófák veszélyének, mert fenyegetett területeken élnek. Japán például vezeti a gazdasági fenyegetettség listáját, a szigetország második a természeti katasztrófák kockázati rangsorában.

Wahlstrom méltatta a távol-keleti ország felkészültségét, de szerinte így is vannak tanulságai az egy évvel ezelőtti Richter-skála szerinti 9-es erejű földrengésnek és az azt követő szökőárnak.

Az ENSZ-megbízott szerint a katasztrófák kockázatát világszerte növeli az éghajlatváltozás, a természeti források kiaknázása, a rossz földhasználat és a súlyosbodó környezeti gondok. 2050-re a bolygónak 50 százalékkal több élelemre, 45 százalékkal több energiára és 30 százalékkal több vízre lesz szüksége a növekvő lakosság ellátásához: ezek a források azonban már most fogyóban vannak, és kiaknázásuk katasztrófák kiváltója - fejtette ki.