A rigai városvezetés kedden betiltotta az SS-veteránoknak a "légió napjához" kapcsolódó felvonulását, rendezvényeit, valamint az ellendemonstrációkat.
A hatóságok biztonsági okokra hivatkozva utasították el a kérelmeket március 16-ára. Riga az elmúlt három évben is hasonlóképpen járt el a Waffen-SS úgynevezett lett légiójához kötődő veteránok hagyományos ünnepségével, illetve a tervezett ellentüntetésekkel kapcsolatban. A közigazgatási bíróság azonban minden évben visszavonta a tilalmat. A nem hivatalos emléknapot Lettország 1991-es függetlenné válása óta minden évben megtartják.
Lettország értelmezése szerint az 1943-ban alapított, 140 ezer tagot számláló légió katonái csak hazájukat védték a benyomuló Vörös Hadsereggel szemben. Riga igyekszik elhatárolni a szervezetet a Waffen-SS-től a háborús bűnökért való felelősségre vonás elkerülése érdekében.
Andris Berzins elnök az utóbbi napokban ismételten kiállt a megemlékezés mellett. Az államfő szerint a legionáriusok Lettországot védték, és nem bűnözőkként kellene kezelni őket.
Ezzel szemben Valdis Dombrovskis miniszterelnök a múlt évben azt követelte, hogy vessenek véget a hagyománynak, amely nem mozdítja elő a társadalom egységét.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
