Szerbia háborús örökségeként az országban összesen 14 négyzetkilométert borítanak még aknák, bombák, az érintett terület aknamentesítéséhez 14-20 millió euróra van szükség - közölte az e feladattal megbízott szerb kormányhivatal vezetője.
Petar Mihajlovic elmondta, hogy a Jugoszlávia ellen irányuló 1999-es NATO-csapások után kazettás bombák maradtak például Szerbia déli részén.
Szerb szakértők gyanítják, hogy az ország 64 pontján, akár 20 méteres mélységben is a földbe fúródhattak a NATO-gépekről ledobott bombák.
A szerb törzsterület és Koszovó határa mentén 2000 után - azaz a NATO-csapásokat követően - aknamezőket telepítettek, összesen 3,8 négyzetkilométeres területen.
Mihajlovic szerint a háborús örökséget tovább súlyosbítja, hogy még a II. világháború idején a visszavonuló német csapatok a Vaskapunál a Dunába süllyesztettek egy több mint 170 hajóból álló hadiflottát, amelyet a Fekete-tengerről rendeltek vissza. A Duna szerb oldalán még 22 német hadihajó fekszik hullámsírban, közülük négynek a rakterében vízi aknák és egyéb robbanószerkezetek találhatók. E flottarész kiemelésének költségeit 12 millió euróra becsülik szerb szakemberek.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
