Egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Bizottságra az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) diplomatáinak az átlagosnál jóval hosszabb szabadsága miatt - közölte összeállításában a Telegraph című brit napilap hírportálja.
A beszámoló szerint a szolgálat diplomatái közel 17 hét szabadságra jogosultak. Ezért egyre erőteljesebb az a követelés, hogy a bizottság vizsgálja felül a diplomáciai személyzetre vonatkozó szabályozást.
Az Európai Unió (EU) diplomáciai szolgálatának alkalmazottai számára egy évben 83 nap vagy csaknem 17 hét szabadság jár, ami négyszer több az átlagos brit munkavállalók szabadságánál. A nagyvonalú rendelkezés és a rugalmas munkaidő mellett további két hét "brüsszeli szakmai tréning" is jár, ami azt jelenti, hogy az EU külképviseletének 60 százalékát kitevő tengerentúli diplomaták évente 19 hetet pihenhetnek, s mintegy öt hónapot dolgoznak.
Mindezen felül a további "rendkívüli eltávozás" értelmében az EU távol-keleti, ázsiai és afrikai delegációinak munkatársai akár 21-24 hétig is üresen hagyhatják posztjukat, amely a tisztségviselők számára kiszabott kötelező munkaidő közel felét teszi ki.
Az Európai Parlament (EP) egyik német kereszténydemokrata képviselője, Ingeborg Graessle által benyújtott dokumentum rámutatott: a szóban forgó szabályozás annyira liberális, hogy az EKSZ diplomatái az év nagy részében szabadságon vannak ahelyett, hogy az EU 130 külföldi delegációjában dolgoznának. A jelentés hangsúlyozta, hogy ennek következtében a harmadik országokba kihelyezett posztok gyakorlatilag félidős állások, amelyekért azonban teljes fizetés jár.
Graessle javaslata értelmében az uniós diplomatáknak járó éves szabadság nem haladhatná meg a 49 napot, a különleges eltávozást pedig 25 munkanapról 15-re csökkentenék az olyan országokban, mint például Irak.
A jelenlegi helyzet igencsak zavaró a testületet 2010-es megalakulása óta vezető Catherine Ashton uniós kül-, és biztonságpolitikai főképviselő számára. Ashton ugyanis az EB szigorú szabályozását örökölte meg, amely alapvetően brüsszeli bázisú bürokráciára, nem pedig egy tengerentúli szolgálatra lett kialakítva.
Ashton szóvivője ezzel összefüggésben elmondta, hogy a diplomáciai szolgálat vezetője támogatja a változást, és több egyeztetést is folytatott a bizottsággal a szóban forgó szabályozás felülvizsgálatáról.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
A parkoláson évente 120 millió forintot tud megtakarítani a Hegyvidék, a közétkeztetés ára nem nőtt, és több üzemeltetési munka is olcsóbb lett az új közbeszerzési rendszerben.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
