A La Libre Belgique című brüsszeli napilap keddi számában megjelent interjúban a tisztségre hat évre megválasztott szakértő elmondta: a válság még törékenyebbé teszi a külső hatásokra legérzékenyebb, legsérülékenyebb rétegek - köztük a romák és a bevándorlók - helyzetét, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az emberi jogok érvényesülésére. Hozzátette, hogy a válság hatásai közé tartozik az emberi jogok védelmére hivatott nemzeti intézmények, hivatalok gyengülése is.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosának tisztségét 1999-ben hozták létre azzal a feladattal, hogy őrködjön az emberi jogok és demokratikus elvek érvényesülésén a szervezet 47 tagállamában. A 48 éves Nils Muiznieks hat évig tölti be a posztot. A volt miniszter, aki eddig a lett Társadalom- és Politikatudományi Intézet vezetője volt, a svéd Thomas Hammarberget követte a tisztségben. Ő a harmadik emberi jogi biztos a spanyol Álvaro Gil-Robles és Hammarberg után.

A kedden megjelent interjúban Muiznieks elmondta azt is, hogy kiemelt feladatának tekinti az idősek jogainak védelmét is. Mint kifejtette, eddig nem tulajdonítottak kellő figyelmet ennek az egyre inkább kulcsfontosságú kérdésnek, pedig már ma is számos, az emberi méltósággal kapcsolatos problémára kellene válaszolni. A lett biztos új tisztségében először Ausztriába, Finnországba és Portugáliába látogat, mert - mint mondta - ezeket az országokat már hosszabb ideje nem keresték fel elődei.

A magyar alkotmánnyal kapcsolatos kérdésre Muiznieks emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal és a Velencei Bizottsággal. Leszögezte, hogy szorosan figyelemmel követi a fejleményeket ezen a területen. Nils Muiznieks korábban az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának (ECRI) elnöke volt. Erre a tisztségre utódjául Kaltenbach Jenőt választották meg.