"Nincs nyilatkozat, mert nincs konszenzus" - közölte a csúcsértekezletet záró sajtótájékoztatóján Juan Manuel Santos kolumbiai elnök. A kudarc oka az, hogy az Egyesült Államok - élvezve Kanada támogatását - elvetette azt, hogy a zárónyilatkozat szövegében szerepeljen Kuba jövőbeni részvételéről szóló állásfoglalás. Ugyancsak e két ország akadályozta meg azt, hogy a csúcstalálkozó résztvevői a dokumentumban támogatásukról biztosítsák Argentínát a Falkland-szigetek hovatartozása körüli brit-argentin vitában.

Sorban immár a harmadik AÁSZ-értekezlet ért véget zárónyilatkozat elfogadása nélkül, de a kolumbiai elnök hangsúlyozta, hogy ez még nem jelenti azt, hogy teljes kudarcba fulladt a 34 államot tömörítő szervezet hatodik csúcsértekezlete. Mint mondta, a főbb kérdésekben megszülettek a megállapodások, így az szervezeten belüli integráció, a szegénység és egyenlőtlenség elleni harc és a természeti csapások okozta károk felszámolásának kérdésében is eredményt sikerült elérni. "A csúcstalálkozón nem voltak tabutémák, az értekezlet a párbeszéd és az őszinteség jegyében zajlott" - tette hozzá Santos.

Megfigyelők azonban úgy látják, hogy az Egyesült Államok és Kanada, illetve a többi tagország szembenállása beárnyékolta a csúcstalálkozó eredményességét. A "bolívari szövetség" (ALBA) országai azzal fenyegetőztek, hogy nem vesznek részt a soron következő AÁSZ-találkozókon, ha nem hívják meg Kubát. Havanna iránti szolidaritása jeléül Rafael Correa, Ecuador baloldali elnöke eleve bojkottálta a találkozót, amelyről távolmaradt két másik baloldali vezető is, Daniel Ortega nicaraguai elnök, valamint - rákbetegségének kezelése miatt - Hugo Chávez venezuelai államfő. Másrészt, mivel a Falkland-szigetek kérdése nem került bele a zárónyilatkozat tervezetébe, Christina Fernández de Kirchner argentin elnök nem várta meg a díszvacsorát, és idő előtt távozott a csúcstalálkozóról.