A 33 éves Anders Behring Breivik sötét öltönyben, mosolyogva lépett be a tárgyalóterembe reggel, majd miután levették róla a bilincset, ökölbe szorított kezét magasba emelve üdvözölte a jelenlévőket. Ezerötszáz oldalas kiáltványa szerint, amelyet még ámokfutása elkövetése előtt írt és tett fel az internetre, ezek a jelek "az erőt, a becsületet és az Európa marxista zsarnokainak szóló kihívást" szimbolizálják.

Anders Behring Breivik mai tárgyalásán

MTI / EPA / Heiko Junge

Első megszólalását arra használta fel, hogy kijelentse: nem ismeri el a norvég bíróságok illetékességét, mivel azok a multikulturális eszmét támogató pártoktól kapták felhatalmazásukat. Ezenkívül - mint mondta - nem ismeri el Wenche Elisabeth Arntzen bíró illetékességét sem. Ezt azzal indokolta, hogy a bírónő a barátnője Gro Harlem Brundtland volt munkáspárti miniszterelnök lánytestvérének.

A vádlott megerősítette, hogy elismeri az összes tettet, amellyel vádolják, de nem érez miattuk büntetőjogi felelősséget, "önvédelemből" cselekedett. Később elsírta magát, amikor a tárgyalóteremben egy, a multikulturalizmust elítélő és az "iszlám demográfiai hadviselésről" szóló nézeteit bemutató filmet vetítették.

Breivik tavaly júliusban pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd rendőri egyenruhát öltve Utoya szigetére ment, ahol automata fegyverével 69 tinédzsert ölt meg egy ifjúsági tábor résztvevői közül. Terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolják.

MTI / EPA / Heiko Junge

Januárban két pszichiátriai szakértő 36 órás interjút készített a szélsőséges iszlámgyűlölővel, majd 234 oldalas jelentésben megállapították, hogy a merénylő paranoid skizofréniában szenved, tetteit pedig téveszmék által vezérelve követte el. Az áldozatok fellebbezése után azonban a testület két újabb egészségügyi szakértőt kért fel, akik szerint Breivik a támadás idején korántsem volt elmebeteg vagy értelmi fogyatékos. A szakértők egyetértettek abban, hogy a merénylő esetében igen nagy a visszaesés kockázata.

A norvég jogrendszer értelmében az ügy kivizsgálását segítő szakértői megfigyelőket maguk a bíróságok jelölik ki, és a testületek maguk is aktívan részt vesznek az eset körülményeinek felderítésében. Norvégiában ugyanakkor nem létezik megoldás arra az esetre, ha a védelem elmebajra hivatkozik; a bíróság ez esetben kényszerelzárásra ítélheti az elmebeteg személyt.

AP / Hakon Mosvold Larsen, pool

Az északi országban 21 év a kiszabható szabadságvesztés maximális időtartama, a büntetés-végrehajtási rendszer pedig nagy hangsúlyt fektet az elkövetők rehabilitációjára. A bíróságnak most azt kell eldöntenie, hogy az eltérő szakértői vélemények figyelembevételével hogyan kezeli majd a leghírhedtebb norvég tömeggyilkost.

Ha mentálisan sérültnek nyilvánítják, akkor kiengedik, amint javult az elmeállapota, és nem jelent veszélyt a környezete vagy önmaga számára. A másik változat szerint terrorista cselekmények elkövetéséért fogják elmarasztalni, és 21 év börtönbüntetésre ítélik. A börtönből 53 évesen fog kiszabadulni, a visszaesés kockázatát pedig rehabilitációs programmal csökkentenék.

Az áldoztatok családjai feltehetően azt szeretnék, ha Breiviket épelméjűvé nyilvánítanák, és 21 évnyi szabadságvesztést szabnának ki rá, mivel elmebetegként sokkal hamarabb szabadlábra kerülhet a kezelés eredményeinek függvényében.