Oslói perének negyedik napján Breivik azt mondta, hogy a pokolgépes robbantásokat követően lőfegyverrel rendezett volna vérfürdőt, "ha életben marad". Később azonban meggondolta magát, és csak egyetlen pokolgépet készített, mert, mint mondta, "a bombakészítés sokkal nehezebbnek bizonyult, mint gondoltam volna".

Első terve értelmében Breivik három autóbombát készített volna. A célpontok között az oslói városháza, egy, az Aftenposten című lap melletti épület és a királyi palota is felmerült. Utóbbi azért, mert a Munkáspárt állami látogatásokra használja. Fontos volt azonban számára, hogy a királyi családnak ne essék bántódása. "A monarchia híve vagyok" - hangsúlyozta Breivik.

Végül egyetlen pokolgépes merénylet és egy lőfegyveres tömegmészárlás mellett döntött. Ez utóbbira a legvonzóbb célpont a Skup nemzetközi újságíró-konferencia lett volna, de ezt 2011-ben időpontbeli okok miatt nem lehetett megvalósítani. Ezért döntött végül az Utoya szigeti szociáldemokrata ifjúsági tábor mellett. Nem számított arra, hogy túléli a merényleteket, kevesebb mint öt százalékra tette annak valószínűségét, hogy életben marad.

MTI / EPA / Heiko Junge

Breivik azt is elmondta, hogy elégedetlen az oslói kormányzati negyedben felrobbantott pokolgépének pusztításával, célja az egész kormány legyilkolása volt. "Egy sikeres támadás kritériuma legalább az épület első oszlopainak összedöntése és 12 ember halála volt. Az elsődleges cél a teljes kormány megölése volt, a miniszterelnököt is beleértve." Miután a rádióból hallotta, hogy 950 kilogrammos pokolgépe jóval kevesebb áldozatot szedett, s ráadásul nem a kormány tagjai közül, azonnal Utoya szigetére ment. "Egyértelmű volt számomra, hogy a teljes műveletet keresztül kell vinnem" - mondta.

Vallomásából kiderült, hogy le akarta fejezni Brundtland volt norvég miniszterelnököt, magát a műveletet pedig filmre vette volna, és közzétette volna az interneten. A volt miniszterelnök azonban még Breivik érkezése előtt elhagyta a szigetet. Breivik azt mondta, hogy az al-Kaida terrorszervezet módszereiből nyert ihletet, bár, tette hozzá, "a lefejezés hagyományos európai halálbüntetés". Azt is elárulta, hogy a szigeten 69-nél jóval több emberrel akart végezni. Eredeti terve az volt, hogy az ország minden részéből érkezett összes - csaknem 600 - ott tartózkodó fiatalt megöli.

Lőfegyvereit Breivik norvég mitológiai hősök fegyvereiről nevezte el. Számítógépes játékokon, köztük a Modern Warfare (Korszerű hadviselés) címűn szimulálta és gyakorolta el számtalanszor a merényleteket.

A merényletek előtt egy egész évig a World of Warcraft című számítógépes játékkal foglalkozott, naponta átlagosan 16 órát ült a számítógép előtt. A merényletekre azonban igazi fegyverekkel gyakorolt, többször részt vett egy egyesület lőgyakorlatain.

Azt is elmondta, hogy 1500 oldalas kiáltványának nem minden része tőle származik. Szavai szerint a dokumentummal nem teljesen készült el, az csak tervezet, és nem is minden részével ért egyet. A kiáltvány nem az ő, hanem sok más európai véleményét tükrözi.

Breivik korábban azt vallotta, hogy fegyveres nacionalisták hálózata bízta meg a dokumentum elkészítésével. Csak néhány órával a merényletek előtt nevezte el a dokumentumot "2083 - Európai szabadságnyilatkozatnak", és küldte el e-mailben ezer címzettnek.

A tömeggyilkost, aki tavaly július 22-én 77 embert ölt meg, terrorizmussal és szándékos emberöléssel vádolják. A terhére rótt merényletek elkövetését elismerte.