Földrajzi eredetvédettséget kért Szlovénia az Európai Bizottságtól a "krajnai kolbászra" (Kranjska klobasa), az elnevezés német változatát azonban Ausztria is a sajátjának érzi és nem akar lemondani róla.
A szlovén érvelés szerint a fokhagymával és feketeborssal ízesített, disznóhúsból készült sült kolbász az egykor az Osztrák-Magyar Monarchiához, ma Szlovéniához tartozó Krajna régióból származik és a szlovén kulturális örökséghez tartozik.
Az Ausztriában Krainerwurst néven ismert finomság azonban Ausztria déli-keleti felében is rendkívül elterjedt. Különösen igaz ez a sajtos változatra, a Käsekrainerre, amely szinte minden bécsi kolbászos stand kínálatában megtalálható.
Az osztrák álláspont szerint a Krainer ugyanúgy részét képezi az osztrák kulináris hagyományoknak, emellett a kereskedők és árusok gazdasági érdekeit is sértené, ha le kellene mondaniuk a név használatáról.
"A kolbászárusok Bécs egyik turisztikai ismertetőjegyét jelentik, és a kínálatukból a Käsekrainer nem hiányozhat" - hangoztatja a bécsi gazdasági kamara. Bécs ugyanúgy elképzelhetetlen Käsekrainer nélkül, mint bécsi szelet nélkül - állítják. A vitában Nikolaus Berlakovich környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter is megszólalt. "Nem hagyjuk, hogy bárki is elvegye tőlünk a Krainert" - jelentette ki.
A minisztérium és a kamara az osztrák védjegy-hivatallal közösen ellenvetéssel akar élni az Európai Bizottságnál a szlovén igények ellen. Ehhez fél év áll a rendelkezésükre. Ha a két ország nem tud megegyezni egymással, akkor a bizottságnak kell döntenie.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
