Az örmény fővárosban ezrek keresték fel a népirtás emlékművét, hogy leróják tiszteletüket az egykori áldozatok előtt, és gyertyát gyújtsanak emlékükre.

Bejrútban közben az ottani örmény közösség több ezer tagja vonult a török nagykövetség elé, azt követelve, hogy Ankara ismerje el népirtásnak az 1915 és 1923 közötti véres eseményeket. A tiltakozók tojással, botokkal és petárdával dobálták meg a képviselet épületét.

Libanonban él az örmény diaszpóra legnagyobb közel-keleti közössége, körülbelül 140 ezer tagjának többsége a mészárlások túlélőinek leszármazottja.

Az évfordulóról több százan emlékeztek meg Izraelben, a jeruzsálemi óváros örmény negyedében is.

1915. április 24-én az Oszmán Birodalom irányítói az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vetették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek.

1915 és 1923 között körülbelül 1,5 millió örményt gyilkoltak meg, és rajtuk kívül több ezret deportáltak Törökország keleti régióiból.

Az eseményeket mára több mint 20 ország ismeri el népirtásként, és azok tagadása Svájcban és Belgiumban büntethetőnek számít. A francia parlament idén januárban fogadta el az örmény népirtás tagadásának büntethetőségéről szóló törvényt, amelyet azonban az alkotmánytanács a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva megsemmisített.

Törökország tagadja, hogy népirtás történt, és szerintük mindössze 300-500 ezer örmény halt meg, és ők is az első világháború miatt.