Nyírő József erdélyi író, közíró, katolikus pap, Székelyzsomboron született 1889-ben, Madridban hunyt el 1953-ban. Földi maradványait a magyar parlament kezdeményezésére a közelmúltban szállították Madridból Budapestre.

Bunta Levente az MTI-hez is eljuttatott levelében az újratemetést kezdeményező magyar Országgyűlés hivatalának pénteki közleményére válaszolt, melyben a hivatal közölte: a város polgármestere nem támogatta a Márton Áron térre május 27-re vonatkozó közterület-használati kérelmet, amelyet az újratemetés helyi társszervezője, a Székelyudvarhelyért Alapítvány nyújtott be.

A közelgő helyhatósági választásokon az RMDSZ jelöltjeként újabb polgármesteri mandátumért induló Bunta "zavart keltőnek" találta a Kövér László magyar parlamenti elnök nevében eljáró Fráter Olivér székelyudvarhelyi tevékenységét. Szerinte Fráter Olivér Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének a politikai érdekeit és nézeteit képviseli. Annak a nézetnek adott hangot, hogy ez megkérdőjelezi, vajon "méltón tudják-e teljesíteni Nyírő végakaratát", és az eljárás kapcsán a "kegyeletsértés veszélyét" említette.

Az író újratemetésének szervezésével Szász Jenő, az MPP elnöke foglalkozik, aki korábban három cikluson át töltötte be a polgármesteri tisztséget Székelyudvarhelyen.

Az író földi maradványainak hazaszállítása a rendszerváltást követően többször felmerült, de az elképzelések vagy pénzhiány, vagy technikai okok miatt meghiúsultak. A magyar Országgyűlés kezdeményezésére a madridi magyar nagykövetség a közelmúltban kérte a sír feltárását. Ezt követte az író földi maradványainak Budapestre szállítása.

Székelyudvarhely polgármestere pénteki levelében kifejtette, hogy teljes mértékben támogatja és üdvözli a magyar Országgyűlés elhatározását, amellyel teljesítik Nyírő József végakaratát, hogy hamvait hazahozzák. Ugyanakkor úgy vélte, hogy mindez - mint fogalmazott - "nem jelentheti különféle pártok politikai, választási kampányának programját".

A polgármester azzal a kéréssel fordult az Országgyűlés elnökéhez, hogy őrizzék meg az esemény politikamentességét. "Kérjük, tartsák tiszteletben azt, hogy Nyírő József a székelyeké, Székelyföldé. Székelyföld pedig a mienk, székelyeké!" - fogalmazott Bunta Levente.

Az Országgyűlés Hivatala szerint noha Székelyudvarhely polgármestere nem támogatta az újratemetéssel összefüggő közterülethasználati engedély kiadását, ennek ellenére május 27-én, pünkösd vasárnapján megtartják a rendezvényt, mégpedig "oly módon, hogy engedélyköteles közterülethasználatra nem lesz szükség". A hivatal közölte:  Nyirő József tisztelői május 23-án, 10 és 15 óra között a fiumei úti Nemzeti Sírkert ravatalozójában róhatják le kegyeletüket, az író koporsóját Romániába szállító zarándokvonat pedig május 24-én indul Székelyudvarhelyre.

MTI /

Nyírő József 1928-tól az Erdélyi Helikon vezető munkatársa volt, a Benedek Elek körül tömörülő székely írócsoport egyik tagja. Székelyudvarhelyen épített otthont családjának, 1939-42 között a Keleti Újság felelős szerkesztője volt. 1941-ben - behívott képviselőként - a Magyar Országgyűlés tagja lett és Budapestre költözött. 1942-43-ban a jobboldali Magyar Erő főszerkesztője, 1944-ben a Magyar Ünnep című, szintén jobboldali lap főmunkatársa volt, majd nyugati emigrációba vonult. Művei publikálását a román és magyar kommunista rendszer betiltotta, az írót a korabeli kultúrpolitika háborús bűnösnek bélyegezte. Az 1989-es fordulat után könyvei újra megjelentek Magyarországon.

Főbb művei: Jézusfaragó ember (novellák 1924), Az Isten igájában (regény 1926), A Kopjafák (novellák 1933), Uz Bence (regény 1933), Az én népem (regény 1935), A Havasok könyve (novellák 1936), Madéfalvi veszedelem (regény 1939), Néma küzdelem (regény 1944).