„Meg is nyugtat, vagy éppen felébreszt, jól kezdődik vele a nap” – így jógáznak Indiában és Magyarországon
A szerző 10 éve jógázik a jóga őshazájában, mesterfokozatot is szerzett jógatudományból Indiában. Szeretettel Delhiből sorozatunk írása.
Venizelosz azt követően kapott kormányalakítási megbízást Karolosz Papuliasz államfőtől, hogy Szamarasz, a választásokon győzte ND elnöke, majd Alexisz Ciprasz, a második helyezett Radikális Baloldal (Sziriza) vezetője is kudarcot vallott a kormányalakítási próbálkozással.
Szamarasz a görög televízióban nyilatkozva kijelentette: a szocialisták és a kis Demokratikus Baloldal (Dimar) pártjának elképzelései nagyon hasonlóak az Új Demokrácia elképzeléseihez. "Készek vagyunk ezt a kormányt támogatni, vagy egy kisebbségi kormányt tolerálni" - mondta.
Antonisz Szamarasz
AP
Venizelosz csütörtökön már megszerezte a mérsékelt, a Szirizából korábban kiszakadt Demokratikus Baloldal (Dimar) hozzájárulását egy koalíciós kormányban való részvételhez. Az ND-nek 108, a szocialistáknak 41, a Dimarnak pedig - amely az euróövezetben való bennmaradás mellett van - 19 képviselője van a 300 fős parlamentben. Így a három pártnak együtt - 168 képviselővel - meglenne a szükséges többsége. Ez a koalíció azonban egyelőre bizonytalan, mert Fotisz Kuvelisz, a Dimar elnöke csak azzal a feltétellel csatlakozna hozzá, ha abban a Radikális Baloldal (Sziriza) is helyet kapna. Venizelosz péntek este szándékozik tárgyalni Alexisz Ciprasszal, a Sziriza elnökével.
Szamarasz síkraszállt amellett, hogy vonják be a Szirizát is a koalíciós kormányba. Véleménye szerint Görögországnak nem lesz stabil kormánya, amely képes az országot az euróövezetben tartani a radikális baloldali párt kormányzati részvétele vagy legalábbis külső támogatása nélkül. A Sziriza azonban ellenzi a megszorításokat, viszont az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal korábban egyeztetett takarékossági csomag végrehajtása nélkül Athén nem juthat hozzá a kilátásba helyezett mentőcsomaghoz.
Politikai megfigyelők szerint a görög konzervatívok engedékenysége elsősorban azzal magyarázható, hogy a legújabb közvélemény-kutatások azt jelzik, egy újabb választásból már nem az Új Demokrácia kerülne ki a legerősebb pártként, hanem nagy valószínűséggel a Sziriza a voksok akár 24 százalékával. A legerősebb párt a görög választási rendszerben további 50 mandátumot kap a 300 fős parlamentben.
