"Úgy gondolom, két vagy három ország részéről lesz egy bejelentés" - mondta vasárnap Szamira Rajab tájékoztatási miniszter.  "Mindegyik ország megőrzi szuverenitását és mind az ENSZ tagjai maradnak, de egységessé válhatnak a külkapcsolatokat, a biztonságpolitikát, a haderőt és a gazdaságot érintő döntéshozatalban" - tette hozzá. 

Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamainak vezetői hétfőn a szaúd-arábiai Rijádban tanácskoznak. A testületet a vendéglátó ország mellett Kuvait, Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Omán alkotja, és közös jellemzőjük, hogy egyre jobban tartanak Irán növekvő befolyásától, illetve az "arab tavasz" utóhatásaitól. 

Helyi lapok szerint Szaúd-Arábia és Bahrein valóban szorosabb uniót szeretne létrehozni, azzal vádolva a síita Iránt, hogy feszültségeket szít a szunniták vezette két arab állam síita lakosságában. Teherán tagadja a vádat.

Mindenesetre tavaly Szaúd-Arábia csapatokat küldött Bahreinbe, hogy segítsen a szunnita vezetés elleni tüntetéssorozat leverésében. Rijád attól tartott, hogy a lázongás átterjedhet Szaúd-Arábia főként síiták lakta keleti tartományaira, ahol a legnagyobb kőolajmezők vannak.

A jelentések szerint Kalifa bin Szalman al-Kalifa  bahreini miniszterelnök már Rijádban van, ahol a szorosabb integráció létrehozását sürgette. "A térség népeinek nagy álma, hogy megérjék azt a napot, amikor a határok eltűnnek egy olyan unió létrehozásával, amely megteremti az egységes Öböl-régiót" - mondta. 

Rajab szerint azonban egyes GCC-tagállamok fenntartásokkal fogadják a szorosabb egység gondolatát. Attól tartanak, hogy ez túl nagy hatalmat adna a szervezet legnagyobb országának, Szaúd-Arábiának. Éppen ezért Jamal Fakro, a bahreini felsőház elnökhelyettese úgy véli, valószínűtlen a szaúdi-bahreini egység mostani bejelentése. "Nem lenne kis feladat a hat ország közötti egységes külpolitika kialakítása sem, hacsak ez nem korlátozódik egyes különleges témákra" - tette hozzá.