Az 1946 óta minden évben megtartott megemlékezésen jelen volt Heinz Fischer osztrák elnök, Werner Faymann kancellár, Barbara Prammer, az osztrák parlament elnöke, valamint küldöttségek mintegy ötven országból, köztük Magyarországról.

Az idei megemlékezés középpontjában a rasszista üldöztetés áldozatai - a holokauszt zsidó, roma, és szinti áldozatai - álltak. "A rasszista okokból 'nemkívánatos' emberek ellen elkövetett tömeggyilkosság mind a mai napig példa nélküli az emberiség történetében" - jelentette ki Willi Mernyi, a megemlékezést szervező Ausztriai Mauthausen Bizottság elnöke.

Noha a mauthauseni tábor nem megsemmisítő tábor volt, mégis legkevesebb 15 ezer zsidót és több száz romát és szintit öltek meg a falai között. Emellett több ezer magyar zsidó halt meg a Mauthausenbe és a günskircheni altáborba vezető halálmenetekben, pontos számukat mindezidáig nem tudták megállapítani a történészek - emlékeztettek a közleményben.

Mernyi elítélte részben szélsőjobboldali osztrák diákegyesületek keddi bécsi megemlékezését a német csapatok kapitulációjáról. Nincs különbség aközött, hogy futballstadionokban, iskolákban, üzemekben, vendéglőkben vagy a parlamentben hanghangoztatják-e nézeteiket "az örökké-tegnapiak és fiatal szélsőjobboldali szövetségeseik" - mondta.

"Mindig ugyanazok a barna, gyűlölettel teli jelszavak maradnak, amelyeket azok az emberek, akik szenvedtek, egyszer már hallottak" - fogalmazott.

A mauthauseni koncentrációs tábor felszabadításának emléknapja és a már szintén hagyományos parlamenti emlékülés mellett idén első ízben rendezett az osztrák kancellári hivatal is ünnepélyes, magas szintű megemlékezést Ausztria nemzetiszocializmus alóli felszabadulásáról.

A keddi ünnepségen a kormány vezetői szintén elítélték az úgynevezett német nemzeti gondolatkört ápoló, az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Archívuma által részben szélsőjobboldaliként besorolt diákegyesületek fáklyás felvonulását.

A magyar delegáció koszorút helyezett el vasárnap Mauthausenben a központi emlékműnél és az egyes nemzeti emlékműveknél, valamint előző nap a günskircheni, a welsi és a guseni altáborok emlékhelyeinél - tájékoztatta az MTI-t a küldöttséget vezető Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet.

A delegáció tagjai voltak mások mellett Lazarovits Ernő, a Nemzetközi Mauthausen Bizottság főtitkárhelyettese, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) külügyi osztályának vezetője, Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója és Frisch György, a Nácizmus Üldözöttei Országos Egyesületének elnöke - közölte a nagykövet.

A mauthauseni haláltáborba és 49 altáborába összesen mintegy kétszáz ezer embert - zsidókat, romákat, homoszexuálisokat, másként gondolkodókat, hadifoglyokat - deportáltak a második világháború alatt, köztük magyarokat is. A lágerekbe került foglyok felét megölték vagy pedig a háború után haltak bele a megpróbáltatásokba. Az első amerikai katonák 1945 május 5-én értek el a táborhoz.