A 82 milliós országban 2011-ben összesen 958 ezer bevándorlót regisztráltak, ami 1996 óta a legmagasabb érték, 2010-hez képest pedig 160 ezres - 20 százalékos - növekedés.

A másfél évtizede nem tapasztalt nagyságú bevándorlási hullámot az euróövezeti államadósság-válság és az Európai Unióhoz (EU) 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások feloldása indíthatta el a német statisztikusok szerint.

Elsősorban az uniós tagországokból érkezők száma emelkedett - az egy évvel korábbihoz képest 138 ezerrel, 34 százalékkal -, a huszonhetek térségén belül pedig főként két régióból, az euróövezeti adósságválságot leginkább megszenvedő déli országokból és az unió keleti részéből költöztek Németországba.

Az arányokat tekintve 2010-hez képest a legnagyobb mértékben, 90 százalékkal a görög bevándorlók száma emelkedett. Ugyancsak az átlagot jelentősen meghaladó mértékben, 54 százalékkal nőtt a spanyol bevándorlók száma. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokat együttvéve a bevándorlók száma 43 százalékkal nőtt tavaly éves szinten.

Valamennyi származási országot együttvéve Lengyelországból vándoroltak a legtöbben Németországba, összesen 172 ezren költöztek a szomszédos nyugati országba. A második helyen Románia áll 95 ezer fővel, a harmadik pedig Bulgária, ahonnan 51 ezren vándoroltak Németországba. Magyarország ezen a listán a negyedik helyen szerepel 41980 fővel.

Németországból egy év alatt 679 ezren vándoroltak ki, ami csupán 8 ezres emelkedés éves szinten. A vándorlási mérleg - a be- és kivándorlók különbsége - 279 ezer, ami ugyancsak a legmagasabb érték 1996 óta. Magyarországra Németországból 25 ezren költöztek el, a mérleg így 16980 fős bevándorlási többletet jelez.