A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A törvénymódosítást tavaly novemberben Daniel Oajdea jászvásári - akkor még demokrata liberális párti (PDL), azóta függetlenné vált - képviselő kezdeményezte, aki szerint a Székelyföldön sok olyan közalkalmazott dolgozik, aki nem tud, vagy nem hajlandó románul szóba állni magyarul nem beszélő ügyfeleivel. A tervezet szerint elbocsátanák állásukból azokat a közalkalmazottakat, akikről – feljelentés nyomán – bebizonyosodik, hogy nem tudnak románul, munkáltatójuk ellen pedig büntetőeljárást indítanának.
A képviselő még novemberben úgy nyilatkozott: feljelentés alapján vizsgálnák meg a bepanaszolt közalkalmazottak román nyelvtudását. „Az indítványom szerint bárki bepanaszolhatná azt a közalkalmazottat, aki nem beszél románul. Az illetőnek ilyen esetben szóbeli vizsgán kellene bizonyítania nyelvtudását, és hogy kiküszöböljük a bundázást, a vizsga videofelvételéről a panaszos is másolatot kapna” – magyarázta a törvénymódosítás kezdeményezője.
Fekete Szabó András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakcióvezetője az MTI-nek azt mondta, hogy hétfőn több tucat törvénytervezet "ment át hallgatólagosan", vagyis érdemi vita és szavazás nélkül a szenátuson: a Oajdea-féle nyelvtörvény ezek egyike.
A kétkamarás román parlamentben a jogszabály-tervezeteket mindkét háznak el kell fogadnia, de mindig a második házé a döntés joga. Ha az első ház 45 napig nem tűzi napirendre a tervezetet, azt a határidő lejárta után automatikusan elfogadottnak minősítik. A munka törvénykönyve esetében a képviselőházé a döntés joga, tehát a Daniel Oajdea által kezdeményezett módosításról is csak a képviselőházban születik érdemi döntés. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kifejezte meggyőződését, hogy ilyen diszkriminatív jogszabályt nem fogad el a román parlament.
Romániában a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait a közigazgatási törvény szabályozza. Ennek értelmében húszszázalékos lakosságarány felett bármely kisebbségnek joga van anyanyelvén intézni ügyeit az adott településen, de a törvény semmilyen büntetéssel nem sújtja azokat, akik megsértik ezt a jogot.
