Hamis tanúzás címén vádat emeltek szerda este David Cameron brit miniszterelnök volt sajtófőnöke, Andy Coulson ellen, aki kommunikációs igazgatói posztja előtt a News of the World nevű, lehallgatási botrányba keveredett és azóta megszüntetett lap főszerkesztője volt.
Coulson - mielőtt Cameron kinevezte őt a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal kommunikációs igazgatójává - a News of the World című egykori vasárnapi brit lap főszerkesztője volt. Az azóta megszüntetett lap az utóbbi évtizedek legsúlyosabb nagy-britanniai sajtóetikai botrányába keveredett, miután kiderült, hogy rendszeresen magánszemélyek - köztük egy elrabolt és meggyilkolt angol kislány - mobiltelefonjainak lehallgatásával próbált sztorivá gyúrható értesülésekhez jutni.
A News of the World információszerzési módszereinek ügyében több párhuzamos bűnügyi vizsgálat folyik; a skót hatóságok ezek egyikének keretében emeltek vádat szerda este Coulson ellen. A lapot a skót parlament egy volt tagja, Tommy Sheridan perelte be rágalmazás címén még 2006-ban, amikor Coulson a lap főszerkesztője volt, és a pert - 200 ezer font (75 millió forint) kártérítéssel együtt - Sheridan meg is nyerte. Sheridan ellen azonban 2010-ben vádat emeltek, azon a címen, hogy a rágalmazási perben eskü alatt tett hamis vallomást. A volt politikust három év szabadságvesztésre ítélték, amiből egy évet le is töltött.
Ennek az ügynek a tárgyalásán hallgatták meg annak idején tanúként Coulsont, aki akkor már a Downing Street kommunikációs igazgatója volt, és most őt vádolják azzal, hogy a Sheridan elleni büntetőperben hamis tanúzás bűncselekményét követte el, azzal, hogy tagadta részességét a News of the World illegális információgyűjtő módszereiben, sőt azt is, hogy egyáltalán tudomása volt ilyen módszerek alkalmazásáról. Ez csak az egyik mellékszála a rendkívül szövevényes és számos vonalon futó vizsgálatsorozatnak, amely a News of the World ügyében folyik.
A botrányt eredetileg az robbantotta ki, hogy tavaly nyáron kiderült: Rupert Murdoch ausztrál-amerikai médiamágnás nagy-britanniai sajtóérdekeltségének vasárnapi lapja - amelyet az ügy kipattanása után a tulajdonos cég szinte azonnal megszüntetett - feltörte és exkluzív információk reményében lehallgatta egy tíz éve elrabolt és brutálisan meggyilkolt 13 éves angol kislány, Milly Dowler mobiltelefonjának üzenetrögzítőjét, miközben az akkor már halott gyermeket a rendőrség még nagy erőkkel kereste. A rivális brit lapok által feltárt ügy azóta az utóbbi évtizedek legsúlyosabb nagy-britanniai sajtóbotrányává fajult, amelynek feltárására több párhuzamos politikai, rendőrségi és jogi vizsgálat indult.
A legnagyobb figyelemmel kísért vizsgálatot David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök rendelte el "a brit sajtó etikájának, kultúrájának, az általa alkalmazott módszereknek", és különösen a nyomtatott sajtó szabályozásának felülvizsgálatára. Cameron a vizsgálóbizottság életre hívását bejelentő tavaly júliusi sajtóértekezletén annak a véleményének adott hangot, hogy a demokrácia "életfontosságú eleme" a szabad sajtó, de a sajtószabadság nem azt jelenti, hogy "a sajtó a törvények felett áll". A történtek világossá teszik, hogy a brit sajtó jelenlegi önszabályozási rendszere nem működik, ezért teljesen új szabályozási rendszerre van szükség - tette hozzá.
Coulson foglalkoztatása miatt azonban Cameron maga is a támadások pergőtüzébe került, mivel az egykori főszerkesztőről köztudott volt érintettsége a News of the World korábbi botrányos lehallgatási ügyeiben is. Az ezekről előkerült újabb bizonyítékok miatt Andy Coulsonnak már tavaly januárban távoznia kellett a Downing Streeten betöltött kommunikációs igazgatói állásából.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
