Két, egymást kizáró célt fogalmazott meg csütörtökön Tomislav Nikolic szerb köztársasági elnök, miután a belgrádi parlamentben letette az államfői esküt. Az egyik cél az uniós csatlakozás, a másik pedig Koszovó megtartása, amely 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét. "Olyan házat akarok, amelynek két ajtaja van, és az egyik keletre, a másik nyugatra néz" – fogalmazott.
Tomislav Nikolicot május 13-án választották államfővé, elődje, Boris Tadic tíz évig volt elnök.
"Olyan Szerbiát akarok, amely egyenrangú tagja az Európai Uniónak, és amely sosem adja fel szuverenitását, területi egységét, vagy Koszovót" - fogalmazott a nacionalistának tartott politikus, aki néhány éve szakított csak a háborús bűnök vádjával a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt álló, szélsőséges Vojislav Seseljjel.
Az államfő figyelmeztetett, hogy Szerbiát tönkretette a válság, és állampolgárai a rosszul végrehajtott privatizáció, a korrupció és az általános fosztogatás miatt elveszítették az állami intézményekbe vetett hitüket. Saját példáját említve Nikolic kijelentette, hogy gyakran vált igazságtalanság áldozatává és addig akar küzdeni, amíg Szerbia "igazságos, valódi demokratikus országgá válik".
Beiktatása után újságírókkal találkozva az új szerb államfő felhívta a figyelmet arra, hogy minél előbb meg kell alakulnia az ország új kormányának. Mint mondta: reméli, hogy a választásokon második és harmadik helyet szerzett demokraták és szocialisták tárgyalásai eredményeseknek bizonyulnak, így hamarosan megadhatja valakinek a kormányalakítási megbízást.
A Tomislav Nikolic által vezetett Szerb Haladó Párt megnyerte ugyan a választást, de valószínűtlen, hogy kormányképes koalíciót tud alkotni. Erre jóval nagyobb az esélye a második helyen végzett, eddig kormányzó demokratáknak.
A sajtóértekezleten az elnök azt is kijelentette, hogy Szerbia minden szomszédjával jó kapcsolatot kíván fenntartani. Jelezte, hogy június 11-i ünnepélyes beiktatására meghívja a térség országainak államfőit, és más elnököket is.
Kitért Nikolic a Szerbia és Koszovó közti tárgyalásokra is: azt mondta, bármikor folytatódhatnak. Megígérte, hogy jövő hét elején újabb javaslatot tesz Koszovó helyzetével, jövőjével kapcsolatban.
Csütörtökön megalakult az új, 250 tagú szerb törvényhozás. A testület vezetőit, bizottságait, egyéb munkaszerveit a következő napokban választják meg.
A parlament fő ereje 73 képviselővel a Szerb Haladó Párt vezette, Mozdítsuk meg Szerbiát koalíció. A Jobb élet választása nevű, Demokrata Párt vezette pártszövetségnek 67 mandátuma van, a szocialisták és kisebb pártok alkotta koalíciónak 44, a Szerb Demokrata Pártnak 19, a liberális irányítás alatt álló Hátraarc pártcsoportnak 16. A délvidéki magyarságot képviselő Vajdasági Magyar Szövetség 5, egy bosnyák párt 2, három kis párt pedig 1-1 képviselőt küldhetett a törvényhozásba.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
