Az MTI birtokába került, a bíróságnak a nemzetközi büntetőjogi osztály által megküldött dokumentum szerint az állam képviselőit külföldi tartózkodásuk során megillető mentességekről a különleges missziókról szóló, továbbá a nemzetközileg védett személyekről szóló egyezmény rendelkezik. Magyarország csak utóbbinak a részese, de mindkét egyezmény rendelkezéseinek jelentős része a nemzetközi szokásjogi szabályok körébe tartozik, és kötelező az államokra nézve.

A különleges missziókról szóló egyezmény kimondja, hogy a különleges misszió egy államot ideiglenesen képviselő küldöttség, amelyet egyik állam küld egy másikba, annak belegyezésével, egy bizonyos kérdés megvitatása vagy feladat elvégzése céljából. A küldöttség tagjainak az egyezmény alapján őket megillető mentességéhez tehát szükséges a másik államnak a látogatásról való tudomása és beleegyezése, valamint a látogatás hivatalos jellege. Cacic látogatása azonban nem hivatalos célú, előre bejelentett látogatás volt, így mentességre a KIM szerint a különleges missziókról szóló egyezmény alapján nem hivatkozhat.

A másik, nemzetközileg védett személyekről szóló egyezmény meghatározza azokat, akik az őket ért sérelmekkel, támadásokkal szemben a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai szerint védelemben részesülnek. Ezek az államfő, ideértve a vonatkozó állam alkotmánya szerint az államfői feladatokat ellátó testület bármelyik tagját, a kormányfő vagy a külügyminiszter, amikor bármelyikük külföldi államban tartózkodik; úgyszintén a kíséretükben levő családtag. A KIM hozzáfűzte: Cacic azonban tisztségét tekintve miniszterelnök-helyettes, illetve gazdasági miniszter, nem tartozik a fenti személyek körébe, így mentességre a nemzetközileg védett személyekről szóló egyezmény alapján sem hivatkozhat. A KIM szerint minderre tekintettel Cacic a magyar büntető joghatóság alól nem mentes.

Az MTI április közepén számolt be arról, hogy felfüggesztette a Marcali Városi Bíróság Radimir Cacic horvát miniszterelnök-helyettes ellen a Magyarországon két évvel ezelőtt halálos közlekedési baleset miatt indított eljárást. Ezt a Marcali Városi Ügyészség indítványozta. A bíróság egyúttal állásfoglalt kért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól arról, hogy miután a vádlottat a tavaly decemberben megalakult horvát kormány első miniszterelnök-helyettesévé választották, tisztségére tekintettel megilleti-e mentelmi jog, azaz hozzá kell-e járulnia a horvát parlamentnek a bírósági eljárás lefolytatásához.

A 2010. január 8-án az M7-es autópályán történt, két halálos áldozatot követelő baleset okozásával vádolt Radimir Cacic, az akkor még csak a Horvát Néppárt elnöki posztját betöltő politikus pere a múlt év szeptemberében kezdődött, majd ez év január végén folytatódott. Az ügyben illetékes Marcali Városi Bíróság a nagy médiaérdeklődésre tekintettel mindkét tárgyalást a Kaposvári Törvényszéken tartotta. A vádirat szerint Radimir Cacic borús időben, vizes úttesten, de megfelelő látási viszonyok között, 145-150 kilométeres sebességgel haladt Budapest felé az M7-es autópályán, amikor nekiütközött egy vele azonos irányban haladó járműnek. A vétlen gépkocsiban utazók közül ketten életüket vesztették, egy ember súlyosan, egy másik könnyebben megsérült.

A horvát politikus korábbi nyilatkozataiban többször közölte, nem kíván élni a mentelmi jogával, kész bármiféle ítéletet elfogadni Magyarországtól az általa okozott közlekedési balesetért. Mint az első tárgyaláson kifejtette, emberileg felelősséget érez a baleset miatt, és sajnálja a történteket, büntetőjogi felelősségét pedig a bíróságnak kell eldöntenie. Vitatta, hogy a megengedettnél gyorsabban hajtott volna, továbbá azt is, hogy a baleset úgy történt, ahogyan az a vádiratban szerepel.