A lap emlékeztetett, hogy Barack Obama amerikai elnök és vezető munkatársai ritkán nyilatkoznak Iránról a nyilvánosság előtt, amióta áprilisban újrakezdődtek a tárgyalások az iráni nukleáris programról. Azt remélik, hogy a diplomáciai erőfeszítések legalább a novemberi elnökválasztásig nem engedik felerősödni a Teheránnal kapcsolatos feszültséget. Alacsonyabb rangú egykori és mostani amerikai kormányzati tisztségviselők azonban Izraelben nyíltan beszéltek a szankciók szigorítása, sőt, a katonai fellépés lehetőségéről arra az esetre, ha a tárgyalások kudarcba fulladnának.

"Amikor az elnök kijelentette, hogy az összes opció az asztalra került, engedjék meg, hogy biztosítsam önöket, ezek a lehetőségek valódiak és járhatóak" - jelentette ki egy múlt heti tel-avivi biztonsági konferencián Michele A. Flournoy, aki a közelmúltig az amerikai védelmi minisztérium helyettes államtitkára volt, jelenleg pedig az Obama-kampány tanácsadója.

A lehetséges katonai csapásnak az amerikai védelmi minisztériumban folytatott előkészítésével kapcsolatban kijelentette: "Olyan emberként, aki a Pentagonban sok időt töltött ezzel a kérdéssel, biztosítani tudom önöket arról, hogy ott ebben az ügyben minőségi munka folyik".

David S. Cohen, az amerikai pénzügyminisztériumnak a szankciók ügyében illetékes államtitkára a Haarec izraeli lapnak azt nyilatkozta: ha az iráni nukleáris programról folytatott tárgyalások a következő, június 18-ára meghirdetett moszkvai fordulója kudarccal végződne, akkor "nem kérdéses, tovább fokozzuk a nyomást". Cohen - konkrétumok említése nélkül - rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Izrael új, a jövő hónapban életbe lépő olajszankciókra épülő intézkedések bevezetésére készül.

Az államtitkár szerint az amerikai nyilatkozatok és az izraeli vezetőkkel folytatott gyakori találkozók egyben azt is célozzák, hogy meggyőzzék Izraelt a diplomáciai tárgyalások folytatásának szükségességéről és visszatartsák az egyoldalú katonai csapástól.