Az uniós kormányok képviselői szerint ilyen, az ellenőrzés visszaállítására vonatkozó javaslatról minősített többséggel határozhatnának a tagállamok, miután az Európai Bizottság - az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye - előzetes helyzetfelmérést végzett.

A döntés eredetileg hat hónapra szólhatna, de meg is hosszabbíthatnák - közölték uniós diplomaták. Az előkészített dokumentumokban három, egyenként hat-hat hónapos meghosszabbítási lehetőség szerepelt, a reform tehát elvben összesen két évre tenné lehetővé a belső ellenőrzés visszaállítását. Az ilyen meghozott döntés felhatalmazná, de nem kötelezné a tagállamokat a schengeni belső határokon való ellenőrzés újbóli bevezetésére.

Cecilia Malmström belügyi EU-biztos nem ért egyet a schengeni rendszer ilyen tartalmú reformjával, mert kevesli az Európai Bizottságnak szánt hatáskört. Az Európai Parlamentből (EP) is elhangzott olyan előzetes bírálat, hogy a tagállamok által szorgalmazott szabály nem jelentene "eléggé európai" megoldást. A tagállamok egyetértése a schengeni rendszer megreformálásához önmagában kevés: ahhoz szükség van az EP támogatására is. 

Az unió belügyi tanácsának ülésén Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára képviseli Magyarországot. A belügyi tárca előzetes tájékoztatása szerint a tanács nagy lépést tesz előre a schengeni kormányzás megerősítését célzó javaslatcsomag úgynevezett "általános megközelítésének" elfogadásával, és a tervezetekkel kapcsolatos kompromisszumos elnökségi javaslatok megfelelnek a magyar érdeknek.

Az útiokmány-ellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet - amelynek jelenleg csaknem valamennyi EU-tag, valamint néhány unión kívüli ország, összesen 26 állam is részese - az európai integráció egyik legjelentősebb, az egyének számára a gyakorlatban is jól érzékelhető vívmánya. 

A rendszert azonban jelentős kihívások érik, részben az unióba beáramló menekültek számának növekedése nyomán. Az EU külső határvédelmében segédkező Frontex ügynökség adatai szerint a schengeni övezet külső határán a 2010-es 104 ezerről tavaly 141 ezerre nőtt a regisztrált illegális határátlépések száma. Ez főként az "arab tavasz" eseménysorozatának volt betudható.

Áprilisban a német és a francia belügyminiszter közös levélben szorgalmazta, hogy tegyék rugalmasabbá a belső ellenőrzés átmeneti visszaállításának szabályait, és hogy a megoldás kulcsa a tagállamok - ne az Európai Bizottság - kezében legyen. Az ezzel kapcsolatos vitában a leggyakrabban elhangzó érv, hogy a görögök nem őrzik elég hatékonyan a török határt, és azon át tömegével jutnak be a schengeni területre a világ legkülönbözőbb válságövezeteiről érkezők. 

Jelenleg a tagállamoknak csak arra van lehetőségük, hogy a közrend, illetve közbiztonság védelmének érdekében - például megnövekedett terroristaveszély esetén, illetve nagyszabású rendezvények idejére - rövid időre, legfeljebb egy hónapra állítsák vissza az ellenőrzést. Ilyen alkalom lesz például a közelgő labdarúgó Európa-bajnokság, amelynek ideje alatt a lengyelek ellenőrzéseket fognak végrehajtani a belső határokon.