Az UNESCO világörökségi bizottsága 36 kulturális, természeti és vegyes helyszínről hoz döntést július 6-ig tartó ülésén. 

A listán egyebek mellett indiai, marokkói, chilei, német, kínai, orosz, csádi, kanadai, elefántcsontparti, francia, iráni, malajziai helyszínek szerepelnek. Politikai síkot kapott a betlehemi Születés temploma és a zarándokút, amely - legalábbis a többi jelölthöz képest - "rohamtempóban" került a listára palesztin kezdeményezésre. 

Palesztina csak tavaly lett az UNESCO teljes jogú tagja Izrael és az Egyesült Államok tiltakozása ellenére. A műemlékek és történelmi együttesek óvásával foglalkozó nemzetközi szervezet, az ICOMOS állásfoglalásában úgy fogalmazott, indokolatlan a betlehemi helyszín sürgős felvétele a világörökségi listára. Ez a vélemény azonban nem kötelezi az UNESCO-t, és születhet más döntés a beadványról.

Többek szerint a palesztinok számára újabb siker lenne autonómiatörekvésükben, ha sikerülne világörökségi rangot "kiharcolni" a Ciszjordániában lévő templomnak és zarándokútnak. Az Egyesült Államok és Izrael mellett azonban keresztény egyházi képviselők is bírálták a kezdeményezést, mondván, hogy a Születés templomát távol kellene tartani a politikai szembenállásoktól.

Emellett attól tartanak, hogy a világörökségi cím korlátozná a vallási zarándokhely látogathatóságát.

Az UNESCO világörökségi bizottsága nemcsak az új helyszínekről dönt, hanem áttekinti a veszélyben lévőket is. Míg tavaly a Machu Picchu inka romváros állapota miatt fújtak riadót, most a spanyolországi Sevilla aggódhat. Az ICOMOS szerint ugyanis egy 40 emeletes lakóház építése fenyegeti a páratlan óváros vizuális képét, benne a katedrálissal, a középkori Alcázarral, valamint az Archivo de Indiasszal.

Amennyiben a dél-spanyol város vezetése nem szánja rá magát arra, hogy változtatásokat eszközöljön a projektben, az óváros elveszítheti világörökségi címét.