NZZ: távolról sem ért véget a hatalmi harc Egyiptomban

Az államfőválasztás kimenetele csak azt döntötte el, hogy milyen keretek között folytatódjon a hatalmi vetélkedés. Az iszlamista mozgalomnak meg kell küzdenie a hatalomért, és ahogy a szoros elnökválasztási eredményből kitűnik, ehhez szövetségeseket kell találnia. A Muzulmán Testvériség politikusa egyedül áll szemben a többi állami intézménnyel, amelyeket a hadsereg és a Mubarak-éra emberei foglaltak el.

Ha Murszi ellenfelének, Ahmed Safíknak a győzelmét jelentették volna be, valószínűleg ismét az utca lett volna a küzdelem terepe, és a vérontást sem lehetett volna kizárni. Murszi győzelme azt jelenti, hogy a vetélkedés elsősorban az intézményeken belül fog folyni - írta a Neue Zürcher Zeitung.

Izraeli napilapok szerint nyugtalanságra ad okot, hogy a Muzulmn Testvériség jelöltje nyerte az elnökválasztást. "A szélsőséges iszlám jutott hatalomra Egyiptomban" - írta a legnagyobb példányszámú lap, a Jediót Ahronót. Murszi volt egykor egy olyan bizottság vezetője, amely javasolta, hogy indítsanak "háborút a cionista támadás ellen" - írta az újság, és emlékeztetett, hogy a Hamász palesztin mozgalom is a Muzulmán Testvériség része.

Murszinak sokkal sürgetőbb feladatai vannak, mint hogy háborút indítson Izrael ellen - írta Jaakov Katz katonai szakértő a The Jerusalem Post angol nyelvű jobboldali lapban. Hozzátette ugyanakkor, kíváncsian várják Izraelben, hogy az új egyiptomi elnök tesz-e azért, hogy csökkenjen a Sínai-félszigetről kiinduló terrorista fenyegetés.

Aggodalmat kelt Izraelben, hogy iszlamista elnöke lett Egyiptomnak - írta a Háárec. Az izraeli  baloldali lap ugyanakkor idézett egy izraeli kormányzati tisztségviselőt, aki elmondta: Tel-Aviv azt reméli, hogy Murszi úgy fogja megítélni, hogy "fontosabb Egyiptom számára a gyengélkedő gazdaság helyreállítása, mint a kétoldalú kapcsolatok felülvizsgálata".