A most 86 éves Videlát már kétszer elítélték, mindkét esetben életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Először 1985-ben kínzásért, gyilkosságokért és más bűncselekményekért vonták felelősségre. Carlos Menem akkori elnök azonban öt évvel később kegyelmet adott neki. A legfelsőbb bíróság 2007-ben érvénytelenítette a kegyelmet, visszaállítva az ítéletet. 2010-ben a "córdobai ügyben" ítélték el. Ebben 31 olyan politikai fogoly meggyilkolása miatt vonták felelősségre, akiket az 1976-os katonai puccs után röviddel kivittek cellájukból, és hivatalos tájékoztatás szerint menekülési kísérlet közben agyonlőttek.

Az ellopott csecsemők története az egyik legfájdalmasabb hagyatéka a diktatúrának, az úgynevezett piszkos háborúnak. A gyerekeket bebörtönzött anyjuktól vették el, és zömmel katonacsaládok illegálisan örökbe fogadták. Ma már több mint száz ember tudja, hogy egyike volt ezeknek a gyerekeknek, de elképzelhető, hogy sokkal többen vannak.

A most befejeződött perben 34 csecsemő ellopásával vádolták meg Videlát és a diktatúra tíz másik vezetőjét, főleg katona- és rendőrtiszteket. A 84 éves Reynaldo Bignonét, akik Videla után, 1982-83-ban vezette a diktatúrát, 15 évi börtönbüntetésre ítélték. Hét vádlott 15 és 40 év közötti elzárást kapott, kettőt pedig felmentettek. Korábbi perekben már Bignonét is elítélték életfogytig tartó börtönre.

Videla az utolsó szó jogán azt mondta a bíróság előtt: "a gyermeket szülő nők, akiket tisztelek mint anyákat, a (baloldali) terrorgépezet aktivistái voltak. Sok közülük élő pajzsként használta magzatát".