A boszniai szerbek egykori katonai parancsnokának ügyvédei előzőleg sikertelenül kérvényezték a per féléves halasztását, arra hivatkozva, hogy a bíróság a közelmúltban jelentősen kiterjesztette az ügyészek által benyújtható írásos bizonyítékok körét. Mladicot népirtással, emberiesség elleni, valamint háborús bűncselekményekkel vádolják, összesen tizenegy vádpontban. Ha bűnösnek találják, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható.

Az elsőként meghallgatott tanú, a most 34 éves boszniai muzulmán Elvedin Pasic 1992 novemberében, a boszniai háború kezdetén a Grabovica nevű észak-boszniai faluban élte túl mintegy 150 ember lemészárlását. Ezen a héten minden munkanapon tartanak tanúmeghallgatást.

Mladiccsal szemben a legsúlyosabb vádpont az 1995 júliusi srebrenicai vérengzéssel, nyolcezer muzulmán legyilkolásával kapcsolatos. A most hetvenéves Mladicot tavaly májusban tartóztatták le a szerb hatóságok, majd kiadták Hágának. Büntető pere idén május 17-én kezdődött. Az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háborúban mintegy százezren haltak meg, 2,2 millió ember pedig kénytelen volt elhagyni otthonát.

Pasic, az első meghallgatott tanú felidézte a Grabovicában történteket, a nem szerb lakosság ellen indított hajtóvadászatot. Elmondta, hogy az ő családjában is különválasztották a férfiakat, majd százötven embert kivégeztek. Kitért arra, hogy a háború előtt a térségben békében éltek egymással a különböző nemzetiségű emberek, ő maga is sok szerb gyerekkel együtt járt iskolába, barátok voltak, közösen töltötték a nyarakat. Derült égből villámcsapásként érte őket, amikor a szerb tüzérség lőni kezdte a falujukat, és hirtelen mindenki pánikszerűen menekülni kényszerült.

A sorban következő tanú David Harland ENSZ-tanácsadó lesz, aki Szarajevó ostromáról beszél majd. A városra 1993 és 1995 között - egy 1994-es tűzszünet átmenetileg nyugalmas időszakait leszámítva - naponta átlagosan mintegy ezer tüzérségi lövedék csapódott be.

Szintén a tanúlistán található a holland Eelco Koster, aki az 1995 júliusi srebrenicai mészárlás idején az ENSZ békefenntartó katonájaként szolgált a térségben. A boszniai szerb csapatok, miután lerohanták a srebrenicai enklávét, amelyet képtelen volt megvédeni a mintegy 450 kéksisakos, a második világháború utáni európai történelem legnagyobb vérengzését követték el a helybéli férfi lakosság körében.

A hágai törvényszék ügyészei által összeállított vádirat szerint Mladic annak idején elrendelte Boszniában a módszeres "etnikai tisztogatást", a muszlimok, horvátok és más nem szerb lakosok kiűzését. Azt is felróják neki, hogy túszul ejtett ENSZ-katonákat, és "élő pajzsként" használta őket. A boszniai szerbek volt katonai parancsnoka tagadja bűnösségét.