A Berliner Zeitung Frank Herold Magyarország letartóztatja a feltételezett náci tettest című beszámolóját közölte, amelyben a szerző Áder János államfő izraeli útjával kapcsolta össze Csatáry László ügyét. Kifejtette: Áder "kényes küldetést" teljesített, amelynek során Benjámin Netanjahu miniszterelnök elmondta, hogy "erősen aggódik az antiszemitizmus magyarországi visszatérése miatt", így a Csatáry László őrizetbe vételéről érkezett hír "kisebb felszabadító csapásként hatott".

A Der Spiegel internetes kiadása A jó erőben lévő Csatáry úr nevetségessé teszi a magyar igazságszolgáltatást címmel közölte Jan Puhl beszámolóját. A szerző úgy vélte: Csatáry László őrizetbe vétele "bizonyosan részben a nemzetközi nyomás hatására történt meg". Hozzátette: "ezenkívül" az államfő Izraelben részt vett a Raoul Wallenberg-emlékünnepségen, és "nem vette volna jól ki magát, ha az ősz háborús bűnös továbbra is háborítatlanul élvezhette volna élete alkonyát".

"Magyarország legsötétebb múltjának szelleme éledt fel"

A Csatáry-üggyel a Le Monde szerint Magyarország legsötétebb múltjának szelleme éledt fel éppen akkor, amikor az országra az antiszemitizmus gyanúja vetül. A vezető francia liberális lap kiemelte, hogy Csatáry László annak ellenére nyugodtan élhetett budapesti lakásában, hogy a Simon Wiesenthal Központ 2006-ban értesítette a magyar hatóságokat, és tavaly szeptemberben a lakcímét is közölte az ügyészséggel. 

A neonáci honlapok dühét kiváltó ügy a tudósító Joelle Stolz meglátása szerint kínos Orbán Viktor kormánya számára. Az "antiszemita íróknak a Nemzeti Alaptantervben történő rehabilitálásától kezdve a héber nyelvnek érettségi vizsgatárgyként való megszüntetéséig, vezető politikusok szájából a gazdasági árnyékhatalmakra való utalásokon át" a lap szerint olyan negatív hangulat uralkodott el Magyarországon, amely ellenérzéséket vált ki Washingtonban, Brüsszelben vagy Jeruzsálemben.

A lap azt is hangsúlyozta, hogy izraeli útján Áder János sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar állam egykoron nem védte meg a zsidókat, de a köztársasági elnök azt elfelejtette megemlíteni, hogy a Horthy-rezsim antiszemita törvényeket vezetett be, elkobozta magyar állampolgárok vagyonát és aktívan részt vett a deportálásokban - írta a Le Monde.

"A magyar romák kemény visszatérése"

A Kanadában menedéket kereső magyar romák "kemény visszatéréséről" írt a La Libre Belgique című brüsszeli napilap. Christine Dupré közép-európai tudósító a cikkben emlékeztetett arra, hogy egy új kanadai jogszabály miatt a következő hónapokban mintegy 5200 magyar romának kell visszatérnie hazájába, hiszen Magyarországon nem minősülnek politikailag fenyegetett személynek.

Emlékeztetett arra: a magyar kormány igyekszik biztosítani kanadai partnerét, hogy a visszatérő romákat jó körülmények fogadják. Utalt ugyanakkor a Magyar "Gárdához közeli milíciák terrorkampányára" is, megjegyezve, hogy "néhány, nagy sajtónyilvánosságot kapott letartóztatáson kívül a hatóságok nem tesznek semmit".  Megállapította a cikk azt is, hogy a Kanadába vándorolt közép-európai romák már letettek arról, hogy egy "kanadai Eldoradóról" álmodozzanak.