Erjavec közölte, hogy az Európai Unió nem gyakorol nyomást Szlovéniára a horvát EU-csatlakozás ratifikációját illetően, s Ljubljana nem akadályozza szomszédja belépését a szervezetbe. Ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a bankvitát Horvátország belépése előtt rendezni kell.

A két évtizedes vita oka, hogy a megszűnt Ljubljanska Banka (LB) jogutódja, a Nova Ljubljanska Banka mintegy 172 millió eurónyi betétet tart vissza, amit még Jugoszlávia fennállása idején helyeztek el a pénzintézetnél olyan ügyfelek, akik ma már horvát állampolgárok. Az ügynek közel 130 ezer károsultja van. 

Horvátország emiatt nem engedélyezi, hogy a jogutód bank megjelenjék a horvát pénzügyi piacon, sértve ezzel a tőke szabad mozgására vonatkozó EU-jogszabályokat.

Szlovénia azzal érvel, hogy miután a betéteket az LB zágrábi leányvállalatánál helyezték el, a Jugoszlávia felbomlása után alkalmazott területi elv alapján a horvát államnak kell kártalanítania a betéteseket. Horvátország kitart amellett, hogy miután szlovén bankról van szó, Szlovénia kötelessége a kártalanítás.

A szlovén külügyminiszter azzal vádolta Zágrábot, hogy "kettős játékot" játszik: egyfelől a kérdés lezárásának szükségességét hangoztatja, de másfelől horvát bíróságokon továbbra is zajlik két per a Ljubljanska Banka ellen a visszatartott betétek miatt. Karl Erjavec közölte, Szlovénia nem kockáztathatja, hogy a két ügyben elmarasztaló ítéletek szülessenek, mivel azok Horvátország EU-csatlakozása esetén az egész Unió területén, így Szlovéniában is hatályossá válnának.