A szlovák Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) pozsonyi archívumában van annak a bírósági döntésnek az aktája, amely kimondja a háborús bűntettek elkövetésének gyanúja miatt a múlt héten Budapesten őrizetbe vett Csatáry László halálos ítéletét – közölte az intézet az MTI prágai tudósítójával csütörtökön.
"A Nemzeti Emlékezet Intézetének archívumában található akta tartalmazza a kassai Népbíróság 1948. június 8-án hozott ítéletét is, amelyben Csatáry Lászlót bűnösnek mondták ki, és halálra ítélték. Ugyanakkor 15 évre megfosztották polgári jogaitól, és elkobozták teljes vagyonát" – állítja az intézet, amely az MTI kérésére röviden ismertette a levéltárában található, a Csatáry-ügyet érintő dokumentumokat.
A kassai Állami Területi Levéltárban őrzött Csatáry-aktában a bírósági ítélet eredetije hiányzik, s nincs ott egy másolat sem – ezt Balassa Zoltán, kassai történész közölte az MTI-vel a múlt héten. Balassa közlését most a szlovák belügyminisztérium megerősítette. Az ÚPN dokumentációjából kiderül, hogy Csatáry 1944-ben a kassai rendőr igazgatóság "magas politikai tisztviselője és politikai tisztje" volt.
A bíróság szerint "a kassai rendőr igazgatóság elöljárója a nyilasok magyarországi hatalomátvétele után vallási meggyőződésük, faji eredetük, nemzeti hovatartozásuk és nézeteik miatt embereket üldözött és önkényesen őrizetbe vétetett". A pozsonyi akta tartalmazza a tanúk kihallgatásának jegyzőkönyveit, az 1948. március 16-án kiadott letartóztatási parancsot, illetve Csatáry személyleírását is.
A tanúvallomások szerint Csatáry "a neki alárendelt őröket arra utasította, hogy legyenek könyörtelenek a kassai gettóban és a kassai gyűjtőtáborban lévő zsidókhoz, miközben személyesen is aktívan részt vett az őrizetbe vett személyek kínzásában és megalázásában".
A zsidók koncentrációs táborokba való elszállítása idején "olyan személyeket is besorolt a transzportokba, akikre a kitoloncolás nem vonatkozott, illetve fizikailag nem voltak képesek a transzport elviselésére". A dokumentumok szerint Csatáry így "állítólag ismételten visszaélt beosztásával, és több személy halálát okozhatta".
A hatályos törvényi szabályozás szerint a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézeténél működő levéltár feladata a náci Németország, a kommunista Szovjetunió, a második világháború alatti Szlovák Köztársaság, illetve a háború utáni Csehszlovákia állambiztonsági szerveinél 1939. április 18-a és 1989. december 31-e között keletkezett dokumentumok nyilvántartása, kezelése, kutatása és nyilvánosságra hozatala.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
