Assange június 19-én menekült Ecuador londoni nagykövetségére és politikai menedékjogot kért az országtól, hogy elkerülje a kiadatást Svédországnak.

A 40 éves ausztrál állampolgár portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai iratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján.

Assange tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja. Attól tart, hogy Svédországból az Egyesült Államokba küldik, ahol állítása szerint valószínűleg halálbüntetést maguk után vonó bűncselekményekkel vádolnák meg.

Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter ezúttal sem közölte, hogy Quito mikor dönt Assange kérelméről, közvetve azonban utalt arra, hogy a kormány a Svédországnak való kiadatás ellen van. Helytelenítette, hogy Svédország nem volt hajlandó a híres-hírhedt portál alapítóját Ecuador londoni nagykövetségén kérdezni. "Mindez nehezebbé teszi, hogy olyan döntést hozzunk, amely Assange kiadatásával járna" - jelentette ki a miniszter. Ecuador a várható döntéssel arra törekszik, hogy megvédje Julian Assange életét, és biztosítsa a szabadsághoz való jogát - fűzte hozzá a miniszter.

Svédország egyelőre nem kommentálta az ecuadori külügyminiszter nyilatkozatát.