Empátián azt értjük, amikor felismerjük és megosztjuk a másik személy által tapasztalt érzéseket; az empátia alapvető emberi jegy, jóllehet kifejlődésének megértéséhez számos kutatásban vizsgáltak állatokat is.
A bajban lévő másik egyed megmentésének képessége - amely tipikus empatikus emberi válaszreakció - ugyancsak feltűnik néhány állattanulmányban. Amerikai és francia kutatók nemrégiben laboratóriumi körülmények között vizsgálták, hogyan kísérlik megmenteni, illetve kiszabadítani patkányok és hangyák a velük egy ketrecben vagy bolyban élő, csapdába esett fajtársaikat.
A brit Royal Society Biology Letters című folyóiratában most megjelent tanulmány szerzői azonban vitatják kollégáik eredményeinek az érvényességét. Úgy vélik, hogy meg kell különböztetni a valódi empátiát attól a közösségi viselkedéstől, amikor a szabadításra azért kerül sor, hogy az egyed előnyhöz jusson.
Mint Alex Kacelnik kutatásvezető rámutatott, az ilyen jellegű viselkedés reproduktív előnyei viszonylag jól ismertek, a természetben az állatok segítik azokat az egyedeket, amelyekkel genetikai rokonságban vannak, vagy amelyek túlélése más szempontból jár előnnyel a "megmentő" számára.
"Ahhoz, hogy az empátiát igazolja egy kísérlet, azt kellene megmutatnia, hogy az egyed megérti a másik érzéseit, és az a pszichológiai cél hajtja, hogy a másik jóllétén javítson. Nézetünk szerint eddig erre az emberen kívül nincs bizonyíték" - magyarázta Kacelnik.
A kutatók úgy vélik, hogy a valódi empátia igazolásához egy kísérletben azt kellene bemutatni, hogy az egyedek megváltoztatják viselkedésüket, ha a körülmények változnak. Ilyen lenne például, ha eltávolodnának a csapdába ejtett egyedtől, ha ez a távolodás enyhíti a másik szenvedését.
Szükség lenne annak elkülönítésére is, hogy a csapdába ejtett állat stresszjeleire reagál-e társa, mert ezeket empátia nélkül is el akarja kerülni, önös fiziológiai okból - idézte a tanulmányt a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál
