Anders Behring Breivik tavaly július 22-én Oslo kormányzati központjában hét embert ölt meg egy pokolgéppel, majd később egy ifjúsági táborban 69 fiatalt lőtt agyon. A rendőrség nagyon későn, az első riasztás után 70 perccel érkezett a helyszínre.

A "július 22-e bizottság" hétfőn kiadott elemzésben arra a következtetésre jutott, hogy az oslói robbantásos merénylet megakadályozható lett volna, ha a korábban elfogadott biztonsági intézkedéseket hatékonyabban alkalmazzák, Utoyára pedig hamarabb kiérhetett volna a rendőrség.

AP

Az oslói robbantás és a belbiztonsági szolgálatok előtt már korábbról ismert Breivik letartóztatása között három óra telt el.

A Jens Stoltenberg miniszterelnök számára készített, majdnem 500 oldalas jelentésben a tíz jogászból és igazságügyi szakértőből álló bizottság rámutatott, hogy bürokratikus késlekedések miatt nem zárták le a forgalom elől a kormány székhelyéhez vezető utat, noha ezt már 2004-ben ajánlották. Ez tette lehetővé, hogy Breivik a 17 emeletes toronyépület elé állítsa a 950 kilogramm robbanóanyaggal megrakott teherautóját. Stoltenberg nem tartózkodott a hivatalában.

A testület jónak minősítette azt, ahogy a kormányzat a lakossággal folyamatosan kommunikálva az ügyet kezelte, és azt is, hogy a minisztériumok a székhelyükön bekövetkezett pusztítás dacára szinte azonnal folytatni tudták feladataik ellátását. Javasolta ugyanakkor, hogy hozzanak új intézkedéseket a hasonló merényletek megelőzésére.

Breivik perében az ítéletet a tervek szerint augusztus 24-én hirdetik ki.