Rafael Correa szokásos szombati rádiós és televíziós nyilatkozatában az általa elképzelt megoldást is felvázolta. Vagy garantálja Svédország, hogy nem adja ki egy harmadik országnak a titkos dokumentumok százezreit kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítóját, Julian Assange-ot, vagy Nagy-Britannia menlevelet ad és biztosítja a szabad távozás lehetőségét az Ecuador londoni nagykövetségén menedékre lelt ausztrál újságírónak. E javaslatoknak az a célja, hogy kizárják annak lehetőségét, hogy Assange-ot végül mégis kiadja valamelyik ország az Egyesült Államoknak, ahol akár halálra is ítélhetnék a titkos amerikai diplomáciai táviratok nyilvánosságra hozataláért.

Az ecuadori elnök hangsúlyozta, hogy konszenzusos megoldásra törekszik, de nem adja fel elveit, és soha senki emberi jogairól nem hajlandó tárgyalni. Correa kijelentette azt is, hogy lezártnak tekinti a diplomáciai incidenst Nagy-Britanniával, amely azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti Ecuador londoni nagykövetségének a diplomáciai jogállását, és az épületbe behatolva őrizetbe veszik Assange-ot. A brit diplomácia súlyos hibájának minősítve a fenyegetéseket Correa annyit mondott, hogy London visszalépett ezektől, s innentől "a párbeszéd segítségével konszenzusos megoldást kell találni" az Assange-ügyre.

Assange több mint két hónapja Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik, hogy így hiúsítsa meg a kiadatását az őt több rendbeli szexuális bűncselekménnyel gyanúsító svéd hatóságoknak. A latin-amerikai ország augusztus közepén bejelentette, hogy megadja számára a politikai menedékjogot.

Az ecuadori elnök a hét elején még azt mondta, hogy Ecuador csak abban az esetben hajlandó tárgyalni Nagy-Britanniával, ha London visszavonja fenyegetését, miszerint rendőrsége megrohamozza a nagykövetséget és letartóztatja Assange-ot. A Dél-amerikai Nemzetek Uniója (Unasur) és a Venezuela körül csoportosuló, baloldali vezetésű szervezet (ALBA) után pénteken az Amerikai Államok Szervezete is támogatásáról biztosította Ecuadort Nagy-Britanniával