Cristina Fernández a kampányban néhai férje és hivatali elődje, Néstor Kirchner állami beavatkozáson alapuló gazdaságpolitikájának folytatását ígérte. Azóta az argentin gazdaság jelentősen lelassult - a legfrissebb adatok szerint stagnál -, és a közvélemény-kutatások szerint a választók többsége nem fogadja el az elnök magyarázatát, amely szerint Argentína nehézségei külső tényezőkre, mindenekelőtt az európai pénzügyi válságra vezethetők vissza. A felmérés szerint 44,5 százalék okolja a kormány politikáját a gazdasági bajokért, és csak 8 százalék véli úgy, hogy a világgazdaság az oka a zéró argentin növekedésnek.

A legtöbben a bűnözés növekedését említették az első helyen a megoldandó gondok között. Ezt követte az árak emelkedése és a munkanélküliség. A pénzromlás üteme elemzők szerint meghaladja a 20 százalékot - a hivatalos adat ennek a fele-harmada -, az állástalanok aránya bő 7 százalék jelenleg Argentínában.

Az argentin gazdaság a 3. legnagyobb Latin-Amerikában. Lelassulásának oka az európai adósságválság és a legfontosabb kereskedelmi partnernél, Brazíliában csökkenő kereslet mellett az, hogy az argentin kormány valuta- és behozatali korlátozásokat vezetett be, emiatt megcsappant a piaci szereplők bizalma.