Václav Klaus cseh államfő nyilatkozatában "nagy nyugtalanságának" adott hangot, és úgy vélte, hogy Jan Kubice belügyminiszter döntése "biztosan a miniszterelnök tudtával" történt. Az elnök szerint Lessy leváltása "nemcsak a rendőrségen belül, hanem az egész belpolitika színtéren is destabilizálja a helyzetet".

Kubice közölte: azért menesztette azonnali hatállyal Lessyt, mert a fegyveres erők ellenőrző bizottsága egy regionális személycsere kapcsán "rágalmazással és hivatalával való visszaéléssel" vádolta meg őt. Az országos rendőrparancsnokká Martin Cervíceket, Lessy eddigi helyettesét nevezte ki a belügyminiszter.

Helyi megfigyelők szerint Lessy a belpolitikai harcok áldozata. Kormánykörökben éles bírálatokat váltott ki, amikor Lessy másfél hónapja felszólította a rendőrség alkalmazottjait, hogy semmi esetre se engedjenek semmiféle politikai nyomásnak. A prágai sajtó azt írja: a rendőrség azután került nyomás alá, miután a korábbiaktól erőteljesebben lépett fel a korrupció ellen, és ebből a kormánykoalíciót sem hagyta ki.

Májusban a rendőrség őrizetbe vette David Rath ellenzéki szociáldemokrata képviselőt, közép-csehországi elöljárót, aki az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával továbbra is vizsgálati fogságban van. Néhány héttel később Vlasta Parkanová volt védelmi miniszter, a képviselőház TOP 09 párti alelnöke kiadását kérte a rendőrség a parlamenttől, majd miután ez megtörtént, büntetőeljárás indult ellene hivatalával való visszaélés miatt a katonai szállító repülőgépek túl drága beszerzése kapcsán. A Parkanová-ügy kapcsán a rendőrséget ért éles kormányoldali támadások kapcsán Klaus nyíltan Lessy oldalára állt.

Az államfő most újságíróknak azt mondta: kifogásolja, hogy Lessy leváltásáról előzetesen nem kapott tájékoztatást. Szerinte ez nagyon rosszkor történt, mert közelednek a regionális helyhatósági és a részleges szenátusi választások, a parlamentnek pedig napokon belül fontos törvényekről kell döntenie. A miniszterelnök délután azt állította, hogy ő sem tudott előzetesen Lessy menesztéséről.

Klaus szerda délelőtt is bírálóan szólt a kormány tevékenységéről, akkor személyes garanciákat kért Petr Necas kormányfőtől arra, hogy a tervezett egyházi kárpótlás nem lépi át a vagyonvisszaadás végső, visszamenőleges időhatárát, az 1990-es évek elején kijelölt 1948. február 25-ei dátumot.

A köztársasági elnök a miniszterelnöknek és két helyettesének címzett levelében, amelyet az elnök honlapján hoztak nyilvánosságra, azt írja: nyugtalanítják azok a szakmai és állampolgári vélemények, amelyek szerint a tervezett egyházi restitúció keretében korábban államosított vagyont is visszaadnak az egyházaknak.

A menesztett rendőrfőkapitány, akit a vád beigazolása esetén többéves szabadságvesztésre is ítélhetnek, délután nyilatkozatban közölte: bírósági úton fog védekezni a vádak ellen.