Az "előkészítő megbeszélésként" jellemzett háromórás találkozó célja egy későbbi tárgyalás napirendi pontjainak lefektetése volt a két ország között, amelyek nem tartanak fent diplomáciai kapcsolatokat.

A pekingi japán nagykövetségen tartott megbeszélésen a szigetország elsősorban az 1970-es és 1980-as években Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügyének rendezését szorgalmazta - közölte Fudzsimura Oszamu japán kabinetfőtitkár. Az ügy - Phenjan atom- és rakétaprogramja mellett - a legfőbb akadálya a kapcsolatok enyhülésének.

Tokió szerint Phenjan 17 japán állampolgárt rabolt el, és arra kényszerítették őket, hogy segítsék az észak-koreai kémek kiképzését. Észak-Korea korábban elismerte, hogy 13 japánt elrabolt, és 2008-ban ígéretet tett a kérdés kivizsgálására, később azonban elállt vállalásától.

Megfigyelők szerint Phenjan gazdasági segítséget vár Japántól. Észak-Korea valószínűleg befektetéseket, továbbá a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti japán megszállása miatti kártérítést akar szerezni Tokiótól - mondta Dzsong Jung Te, a dél-koreai nemzeti egyesítési intézet kutatója.

A tárgyalások azután jöttek létre, hogy a két ország Vöröskereszt-tisztviselői augusztusban a második világháború végén Koreában elhunyt japán katonák földi maradványainak hazaszállításáról folytattak megbeszélést.

Elemzők szerint a földi maradványok ügyét az északi rezsim vélhetően azért hozta fel, hogy visszacsalogassa Japánt a tárgyalóasztalhoz a gazdasági segélyek reményében. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető egyes jelentések szerint az ország gazdaságának rendbetételén dolgozik, és a dél-koreai szakértő szerint elengedhetetlen Japán segítsége ahhoz, hogy az elszegényedett Észak-Korea megoldja súlyosbodó gazdasági gondjait.