David Cameron mintegy húsz miniszteri és helyettesi poszton hajtott végre változtatást a 2010 májusában felállt konzervatív-liberális demokrata testületben, amelynek ez az első radikális átalakítása. A miniszterelnök helyzetét a gazdasági visszaesés és a konzervatív párton belüli lázongás nehezíti.

Helyén maradt William Hague külügyminiszter, Theresa May belügyminiszter, akárcsak a népszerűtlen George Osborne pénzügyminiszter, akit hétfőn a paralimpián kifütyült a tömeg a költségvetési korlátozások miatt. A közvélemény-kutatások szerint őt le kellett volna váltani, de ezt a hibás gazdaságpolitika beismeréseként lehetett volna értelmezni.

Távozott Kenneth Clarke igazságügy-miniszter és lordkancellár, akinek a helyébe Chris Grayling került. Justine Greening közlekedési miniszterből nemzetközi fejlesztési miniszter lett. Jeremy Hunt kulturális miniszterre ezután az egészségügyi tárcát bízzák.

A brit megszorító gazdaságpolitika újragondolására utaló jelezéseket árgus szemekkel figyelő pénzügyi körök arra a következtetésre jutottak, hogy inkább politikai, mint gazdasági kormányátalakításról volt szó. Előléptetések történtek a konzervatív jobboldalról, és engedményeket kaptak a "lázadó euroszkeptikusok", akik keményebb fellépést akarnak Brüsszellel szemben, de az erőviszonyok nem változtak meg a konzervatívok és a liberális demokraták között. A munkáspárti ellenzék véleményét Michael Dugher képviselő fejezte ki, aki szerint "átalakítás változtatás nélkül" történt.