Az, hogy Magyarország kiadta Safarovot Azerbajdzsánnak, és az ország államfője nyomban megkegyelmezett neki, heves indulatokat váltott ki Jerevánban – mondta a külügyminiszter.

Ennek nyomán Szerzs Szargszján örmény elnök bejelentette, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai viszonyt és minden más hivatalos kapcsolatot Magyarországgal.

A történtek kedvezőtlenül befolyásolták a régió stabilitását és biztonságát célzó tárgyalások folyamatát. Nalbandján szerint ugyanakkor nem Örményország törekszik kiválni a tárgyalási folyamatból, és véget vetni annak, hanem Azerbajdzsán. Szerinte az "ügylet", Safarov kiadatása, egyebek között éppen erre irányult.

A jereváni diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy Azerbajdzsán az elmúlt időben nem változtatott taktikáján, folyamatosan harcias bejelentéseket tesz, fenyegetőzik, újabb provokációkat szervez (a Karabahnál tűzszünettel létrehozott) demarkációs vonal mentén, példátlan ütemben növelve katonai költségvetését.

A külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek nem szabad hagynia, hogy Azerbajdzsán úgymond a tárgyalási folyamattal fedezve magát folytassa ezt a politikáját, amely komoly fenyegetést jelent a regionális és a nemzetközi biztonságra, stabilitásra.

Az Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében fekvő, zömmel örmények lakta, és jelenleg örmény ellenőrzés alatt álló terület 1991. szeptember 2-án egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, ezt azonban a nemzetközi közösség nem ismeri el.

Örmény források szerint a kilencvenes évek elején Karabahért vívott harcokban 25-30 ezer ember halt meg, egymillió ember volt kénytelen elhagyni lakhelyét.

A felek között 1992 óta folynak tárgyalások a konfliktus rendezése érdekében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportjának égisze alatt, az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország társelnöksége mellett.