Az SVKK kutatói, Tálas Péter, Csiki Tamás, Gazdik Gyula és Varga Gergely a magyar döntéshozók hibájának nevezték, hogy nem kértek egyértelmű írásos biztosítékot arra: Ramil Safarov nem kap kegyelmet Azerbajdzsánban. A magyar döntés az azeri katonatiszt átadásáról több okból is a vártnál súlyosabb nemzetközi problémává vált. 

Az is bonyolítja a helyzetet, hogy Örményország - a számára kedvezőtlenül megváltozott örmény-azeri erőviszony és Azerbajdzsán felértékelődött nemzetközi helyzete miatt - Safarov elnöki kegyelmét és nemzeti hősként kezelését tudatosan túlreagálja, amiben segítségére van a jelentős nemzetközi érdekérvényesítő képességgel rendelkező örmény diaszpóra - írták a kutatók.

Régóta tervezett szabadon engedés

Véleményük szerint növeli a nehézségeket az is, hogy az átadás és a kegyelem azt a látszatot kelti: a budapesti döntéshozók nem vették figyelembe a térséggel foglalkozó elemzők véleményét, amely szerint a megváltozott azeri-örmény erőviszony és a Karabahhal kapcsolatos béketárgyalások kudarca hosszú vagy akár már középtávon egy újabb fegyveres konfliktus lehetőségét rejti magában.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkhoz!

Bácsi Róbert László / Pictorial

Emellett nem számoltak azzal a nemzetközi vélekedéssel, hogy a karabahi status quo bármilyen megkérdőjelezése vagy megbontása olyan feszültséget gerjeszthet, amely kiszámíthatatlan geopolitikai átrendeződésekhez vezethet a térségben, ez pedig alapvetően sérti a dél-kaukázusi térségben érdekelt nagyhatalmak törekvéseit - mutattak rá.

Kifejtették, minden korábbi és jelenlegi azeri lépés arra mutat, hogy a bakui vezetés régóta készült Safarov szabadon engedésére. Ez a 2004-es gyilkosságtól kezdve nyomon követhető az azeri sajtóban, és ezt jelezték a mostani átadás körülményei is: az azeri katonatisztnek külön repülőgépet biztosítottak, azonnali elnöki kegyelemben részesült, a börtönben töltött időszakra járó bérét rögtön átutalták és őrnaggyá léptették elő - mutattak rá.

Mindkét félnek jelentős veszteségei vannak

Úgy fogalmaztak, a bakui vezetést az motiválta, hogy Hegyi Karabah kérdése és az örmény-azeri szembenállás az azeri állami és nemzeti önazonosság egyik kulcseleme, amelyhez szimbolikusan jól illeszthető Safarov ügye, aki karabahi származású, több rokonát az örmények miatt vesztette el, katonatisztként szolgált, és egy örmény katonát ölt meg. Emellett, tekintettel a 2013 februárjában esedékes örmény és a jövő októberi azeri elnökválasztásra, belpolitikailag kiaknázható lehet az ügy - írták.

Bácsi Róbert László/Pictorial

Az 1988-tól rendszeressé vált örmény-azeri etnikai konfliktus és az 1991-1994 közötti karabahi háború a hivatalos azeri és örmény politika rendszeres hivatkozási alapja, társadalomszervező eleme - emelték ki. A karabahi háborúban körülbelül 30 ezer azeri halt meg, és további 600 ezer - hivatalos bakui adatok szerint 1 millió - volt kénytelen elmenekülni a térségből, és az örményellenes pogromok miatt körülbelül 400 ezer örmény menekült el. Vagyis mindkét félnek jelentős és fájdalmas veszteségei voltak - idézték fel.

A 4400 négyzetkilométernyi Hegyi Karabahnak és mintegy 7600 négyzetkilométeres térségének, vagyis Azerbajdzsán mintegy 13 százalékának az elvesztése mindmáig az azeri állami szuverenitás és területi integritás sérelmének szimbóluma - fejtették ki -, amelybe a bakui vezetés hivatalosan soha nem törődött bele. A karabahi kérdésben 1994-ben megkezdődött béketárgyalásokon 18 év alatt sem sikerült a fegyverszünetnél lényegesen komolyabb előrelépést elérni.

Bácsi Róbert László / Pictorial

Hangsúlyozták, Karabahot mindkét nép nemzeti kultúrája bölcsőjének tekinti, az örmények az 1991-1994-es háború kimenetelét pedig a modernkori Örményország legnagyobb győzelmének tekintik. 

Az azeri fél jelentősen túlbecsüli katonai képességeit

Az elmúlt években - különösen 2006 óta - eltolódtak a két ország közötti katonai erőviszonyok: Baku erőteljesen fokozta a katonai finanszírozást és felgyorsította a haderő modernizációját, így csökkentette hátrányát a harmadával kisebb, de modernebb és felkészültebb örmény haderővel szemben. Az azeri törekvéseket jól érzékelteti, hogy 2011-ben teljesült Ilham Aliyev azeri államfő célja: országának katonai költségvetése meghaladta az örmény állami költségvetés összegét - tették hozzá.

A katonai szakértők azonban többnyire egyetértenek abban, hogy az azeri fél "jelentősen túlbecsüli katonai képességeit, ha a siker legkisebb esélyével akar támadást indítani" Karabah ellen, mert a modernizációs törekvések még nem értek be - írták.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.