A politikai események szinte sorozatban kontráznak rá a most startolt amerikai elnökválasztási kampányra. A Demokrata Nemzeti Konvenció lezárulása után alig pár órával jöttek ki a legfrissebb – a kampány egyik legfontosabb kérdésének számító – foglalkoztatottsági adatok. Szeptember 11. tizenegyedik évfordulóján pedig újabb két al-Kaida vezér – megerősített – likvidálását húzhatta be Obama, aki Oszama bin Laden megölését és az al-Kaida meggyengítését tartja egyik legfontosabb külpolitikai sikerének.

A kairói és bengázi amerikai nagykövetség megtámadása – melyet azóta hasonló incidens követett Jemenben és további tüntetések Tunéziában, Egyiptomban –, meg főképp a líbiai nagykövet, Christopher Stevens és három kollégájának meggyilkolása viszont nem várt módon tematizálhatja az amerikai kampányt, ami az eddigi nyilatkozatháborúból is világosan látszik.

A magas labdát a republikánus elnökjelölt, Mitt Romney dobta fel, aki már az első hírek után, de még a líbiai tragédia ismerete nélkül kijelentette, hogy az Obama-adminisztráció a támadók pártjára állt. Nyilatkozatát még saját párttársai közül is többen túlzásnak és igen rosszul időzítettnek minősítették, de az elnökjelölt ennek ellenére még egyszer megismételte vádjait.

Romney túllőtt a célon

Romney-t az dühítette fel, hogy az egyiptomi támadás után a kairói követség olyan közleményt adott ki, mely egyaránt elítélte a támadást és az azt kiváltó vallásgyalázó filmet is, ami egyre inkább gyanús provokációnak tűnik. A republikánus elnökjelölt a közleményből azt a következtetést vonta le, hogy az egész Obama-adminisztráció a támadók pártját fogja, és még maga kér bocsánatot Amerika alapelve, a szólásszabadság miatt.

Az amerikai nagykövetség romjai Bengáziban

AP / Ibrahim Alaguri

„Romney kormányzó úgy tűnik, hogy először lő, és csak aztán céloz” – reagált kihívója szavaira a CBS-nek Obama. Az elnök Clinton külügyminiszterrel közös nyilatkozatban ítélte el a támadásokat, majd ígéretet tett a diplomáciai személyzet védelmére. A Romney által kritizált egyiptomi közleményről Washingtonban azt közölték, hogy azt a kairói követség a saját hatáskörében adta ki. Ettől függetlenül nyilatkozatában Obama is azt mondta, az Egyesült Államok elítél minden olyan szándékot, ami más vallások befeketítésére irányul.

A líbiai partokhoz azóta két amerikai romboló érkezett, fedélzetükön a terroristák távolról végrehajtott likvidálására alkalmas robotrepülőgépekkel és cirkálórakétákkal. A bengázi konzulátus munkatársait evakuálták az országból, ugyanakkor ötven tengerészgyalogos érkezett Líbiába, akiknek feladata hivatalosan az ott dolgozó amerikaiak védelme.

Obamának bizonyítania kell

Obama elnök azt ígérte, hogy elkapják a támadás mögött állókat, de Amerika nem fogja „eltépni kötelékeit” Líbiával – írja a BBC. A lap szakkommentátora, Mark Mardell szerint nyilvánvaló, hogy Obama elnök válaszlépése harminc év óta az első amerikai nagykövet meggyilkolására választási téma.

A válaszreakció már csak azért is kihívás elé állíthatja az elnököt, mivel egyrészt mindenképp el kell kapnia a bengázi támadás elkövetőit, újfent bizonyítva, hogy Amerikával – és vele – büntetlenül nem lehet ilyet csinálni. Másrészt viszont ezt nem teheti meg akárhogy, miután 2009-es kairói beszéde szerint békés, kevéssé agresszív együttműködésre törekszik a muszlim világ, elsősorban a földközi térség országaival. Az elnök azt mondta, a líbiai hatóságokkal közösen fognak dolgozni a tettesek elkapásán.

Líbiai fegyveresek. Az 'arab tavasz' a szélsőséges milicisták térnyerésének is kedvezett

AP

A líbiai államfő, Mohammed Magarif sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, amiket gyáva bűncselekménynek nevezett. A Fehér Ház szerint Obama telefonon beszélt vele, aki egyetértett abban, hogy közösen találják meg a merénylet elkövetőit. Bengáziban eközben kis létszámú szimpátiatüntetés volt az amerikai követség romjainál. A demonstrálók transzparensei szerint a megölt nagykövet a líbiaiak barátja volt, gyilkosai pedig sem Líbiát, sem az iszlámot nem képviselik.

„A békére a legjobb garancia Amerika ereje”

A bengázi támadás ráadásul gyanúsan szervezett volt. Elképzelhető, hogy a muszlimgyalázó film miatti haragot álcának használva támadtak iszlám szélsőségesek a követségre. Felvetődik, hogy az Anszar al-Sária nevű szélsőséges szervezet, vagy az al-Kaida észak-afrikai szárnya is érintett lehet a merényletben, ami némiképp árnyalja az Obama-adminisztráció kampányban is hangsúlyozott győzelmi jelentését a terrorszervezet meggyengítéséről.

Paul Ryan, a republikánusok alelnökjelöltje szerint Obama védelmikiadás-csökkentései a gyengeség látszatát teremtették, és ezt a helyzetet a líbiai gyilkosságok után az USA nem engedheti meg magának. A Huffington Post ugyanakkor megemlítette, hogy az amerikai képviselőház pénzügyi bizottságának elnökeként Ryan maga is a védelmi kiadások csökkentésére szavazott 2011 augusztusában.

Az alelnökjelölt igyekezett Romney-nál finomabb hangot megütni az eseményekre reagálásban. Wisconsini kampányrendezvényét egy perc néma csenddel indította, majd azt mondta, hogy „Ez most a gyógyulás és a tisztázás ideje. Egy ilyen tragédia ismét arra figyelmeztet minket, hogy a világnak amerikai vezetésre van szüksége. A békére a legjobb garancia pedig Amerika ereje”.