A német posta nem tagadhatja meg szélsőjobboldali kiadványok kézbesítését, ha a tartalmuk nem törvénysértő - így döntött csütörtökön a német legfelső bíróság a sajtószabadságra és a posta politikai semlegesség iránti kötelezettségére hivatkozva.
A szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) szászországi törvényhozási frakciója indított pert a német országos postavállalat (Deutsche Post AG) ellen, mert megtagadta egy pártlap terjesztését.
A vállalat azzal az indoklással utasította el a megbízást, hogy a feladó a küldeményeket nem meghatározott címekre akarta küldeni, hanem a reklámújságok mintájára egy bizonyos területen - a szászországi Lipcsében - kívánta terjeszteni, az ilyen megbízásokat pedig nem kötelező teljesíteni.
Az első- és a másodfokú bíróság a posta álláspontját fogadta el. A legfelső bíróság szerint azonban a kiadvány sajtóterméknek minősül, amelynek terjesztését a posta - az úgynevezett univerzális szolgáltatási kötelezettségből fakadóan - nem tagadhatja meg. A vállalat a postai szolgáltatások piacán meghatározó erővel rendelkezik - piacuraló helyzetben van -, ezért a közérdek azt kívánja, hogy különleges szabályok vonatkozzanak rá. E szabályok összessége az univerzális - egyetemes - szolgáltatási kötelezettség, amelynek alapján tilos különbséget tenni a megbízók között, a sajtótermékeket pedig a lakosság minél szélesebb körű tájékozódása és a sajtószabadság fenntartása érdekében a lehető legkedvezőbb áron el kell juttatnia az olvasókhoz - indokolta a döntést a bíróság.
A karlsruhei bíróság az indoklásban kiemelte, hogy a vállalatnak meg kell őriznie politikai semlegességét, így nem utasíthat vissza megbízást csak azért, mert nem ért egyet a küldemény tartalmával.
A cég kizárólag abban az esetben tagadhatja meg valamely küldemény kézbesítését, ha a tartalma büntetőjogi normába ütközik vagy pedig "a fajok közötti megkülönböztetés eszmeköréből merít". Ilyen esetekben a posta köteles tételesen bizonyítani, hogy törvénysértő tartalom közvetítésével bízták meg - mondta ki a német legfelső bíróság.
A neonácinak is nevezett NPD-nek a szászországi mellett egy másik keletnémet tartományban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában is van képviselője a helyi törvényhozásban. A többi 14 tartományi gyűlésben és a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában azonban nincs jelen. Az 1964-ben alapított párt esetleges betiltásáról szinte fennállása óta vitatkoznak Németországban.
A legfelső bíróság legutóbb márciusban tárgyalt a párttal összefüggő ügyet. Az NPD egyik korábbi elnöke fordult bírósághoz, mert egy szálloda nem volt hajlandó fogadni, arra hivatkozva, hogy ronthatja a vállalkozás hírnevét a szélsőséges nézeteket valló politikus jelenléte. A bíróság az ügyben arra a megállapításra jutott, hogy valamennyi szálloda tulajdonosa, illetve vezetője szabadon dönthet arról, hogy kit hajlandó fogadni és kit nem, és összefér a diszkrimináció tilalmára vonatkozó rendelkezésekkel, ha megtagadják szélsőjobboldaliak kiszolgálását.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
