A tudósok Xavier Bonfils, a grenoble-i Joseph Fourier Egyetem asztrofizikusának irányításával a Chilében lévő Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méter átmérőjű teleszkópjára szerelt nagy pontosságú spektrográffal, a HARPS-szal (High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) végezték a vizsgálatokat - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

A most felfedezett "szuperföld", a Gliese 163c katalógusjelű csillag lakhatási zónájának a peremén található, azaz a hőmérséklet megfelelő ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felületén.

A Gliese 163c társával a Gliese 163 katalógusjelű csillag körül kering, amely 50 fényévnyire, az Aranyhal (Dorado) csillagképben található. A kutatók találtak arra utaló jeleket is, hogy a bolygórendszernek egy harmadik tagja is lehet, de egyértelműen még nem sikerült bizonyítani a létét.

A Gliese 163c tömege hétszeresen múlja felül a Földét, és akár kőzetbolygó is lehet, vagy "zsugorított" gázóriás.

"Nem tudjuk biztosan, hogy Föld-szerű bolygó-e. Az ilyen tömegű planéták lehetnek kőzetbolygók, óceánbolygók, vagy a Neptunuszhoz hasonlító égitestek" - magyarázta Xavier Bonfils.

A lakhatósági zóna belső peremén lévő Gliese 163c huszonhat nap alatt kerüli meg szülőcsillagát, amely lényegesen haloványabb, mint a Nap. A másik bolygón, a Gliese 163b-n egy év mindössze 9 napig tart, míg a harmadik, feltételezett planéta távolabb keringhet.

A Puerto Ricói Egyetem kutatói, akik létrehozták az élhető bolygók katalógusát, listájukon az ötödik helyre sorolták a Gliese 163c planétát. Az első hat helyen lévő közül négy bolygót tavaly fedeztek fel, ezek a Kepler-22b, a Gliese 667Cc, a HD 85512b és a Gliese 163c.