Szaakasvili pártja, az Egységes Nemzeti Mozgalom most csaknem négyötödös többséggel rendelkezik a 150 fős parlamentben. A politikus győzelmet ígért híveinek, és azt hangoztatta, hogy a voksolás a múlt és a jövő közti választás is lesz.

Az elnök számításait azonban keresztülhúzhatja az Ivanisvili vezette Grúziai Álom koalíció, különösen azután, hogy múlt héten az elnök tekintélyét megtépázó videofelvételek kerültek napvilágra a grúziai börtönökről, a foglyok kínzásáról.

Ez utóbbira a hatalom azzal vágott vissza, hogy néhány nappal később bejelentette: Franciaország a grúz ellenzék és a szervezett alvilág összefogásáról tanúskodó anyagokat adott át a grúz hatóságoknak. Murtaza Zodoleva grúz államügyész állítása szerint az ellenzék arra szövetkezett a maffiával, hogy megingatja az országot, és erőszakos cselekményeket robbant ki az országban a választások alatt.

A német Forsa szociológiai társaság pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint a voksoláson a grúz ellenzék szerzi meg a többséget, mivel a szavazatok 65 százalékra számíthat. Az Egységes Nemzeti Mozgalomnak a felmérés csak 25 százaléknyi szavazatot jósol.

Ivanisvili maga pénteken azt mondta a sajtónak, hogy számításaik szerint a legrosszabb eredmény 60 százalék lehet. Egyúttal figyelmeztetett: csak akkor fogadják el a választást legitimnek, ha ezt nemzetközi megfigyelők igazolják.

Az ellenzéki vezető szerint tartani lehet attól, hogy a kormánypárt a választásokhoz kapcsolódva provokációkkal próbálkozik majd. Ivanisvili hangoztatta, hogy ezek elől igyekeznek kitérni, és a maguk részéről nem keresnek semmilyen konfrontációt.

A milliárdos tagadta ellenfelének azt az állítását, hogy hátat kíván fordítani a NATO-nak. Hangoztatta, hogy győzelme esetén stratégiájának irányvonala az euroatlanti integráció és a NATO-ba való belépés lesz. "Az emberiség eddig még nem tudott jobbat kitalálni ezeknél a szervezeteknél" - fogalmazott Ivanisvili.

Szaakasvili és pártja számára azért is fontos a voksolás, mert a második megbízatását töltő elnök az alkotmány értelmében jövőre már nem indulhat az elnökválasztáson. Egy jövőre hatályba lépő törvény viszont az államfői jogkör rovására bővíti a parlament hatáskörét.