A témával foglalkozó tudósok korábban azt gondolták, hogy a több mint 20 méteres cunamit a csendes-óceáni, illetve a Japán északkeleti része alatt elhelyezkedő eurázsiai tektonikus lemezek mozgása okozta. A szimulációk szerint ugyanakkor a katasztrófa által érintett Tóhoku régió északi részén csupán ötméteres szökőárnak kellett volna bekövetkeznie.
A Hirosimai Egyetem emeritus professzora, Nakata Takasi által vezetett kutatócsoport közölte, hogy a szökőár nagy erejéért egy korábban nem ismert, a szigetország partjaitól 500 kilométerre, a két lemez találkozásához közel húzódó törésvonal a felelős.
A kutatócsoport úgy véli, hogy a tektonikus lemezek mozgásával párhuzamosan a törésvonal mentén is elmozdult a lemez, ami megnövelte az óceán vizére kifejtett erő mértékét, és ezáltal a szökőár magasságát.
A tudósok szerint több tucat hasonló törésvonal van Japán keleti partjai mentén, ahol korábbi kutatások egy jelentős földrengés bekövetkezését valószínűsítették a közeljövőre.
