Az emberkereskedelem forrásáról című riportban megszólal a Gina nevű lány, aki négy éve dolgozik Amszterdamban. Magyarul adott interjút, és arra panaszkodott, hogy a kliensek azt hiszik, 20 euróért bármit megtehetnek velük. Azt is mondta, hogy szeretné befejezni ezt az egészet, de nincs elég pénze még ehhez. Ha tudja, hogy ilyen körülmények várják, nem ment volna ki Amszterdamba – tette hozzá.
Egy másik lány, Martha arról beszélt, hogy a roma lányok nagyon befolyásolhatóak, szebb életre vágynak, és ezt a stricik ki is használják. Sokszor azzal zsarolják őket, hogy megverik otthon maradt családtagjaikat – mondta.
A riportban név és arc nélkül beszélnek egy magyar rendőrségi delegáció tagjai, akik figyelemre méltónak nevezték azt, ahogy kezelik Hollandiában a prostitúciót. Elmondták azt is, hogy rendszeresen cserélnek információt a holland rendőrséggel.
Heleen Driessen, az emberkereskedelemmel és prostitúcióval foglalkozó koordinációs szervezet munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar roma lányok nagyon keveset keresnek kint, nagyjából annyit, amennyit szerintük otthon is keresnének ezzel a munkával.
A műsorban bemutatták Nyíregyházát, és elmondták, hogy a szabolcsi megyeszékhely környékéről érkezik a legtöbb lány Hollandiába. A nyíregyházi riportban – arc nélkül – egy férfi mutatta meg autójából a helyi Arany János utcát, ahol régebben 5-10 méterenként álltak a lányok, de a rendőrök sorra gyűjtötték be őket.
Egy 21 éves, Bianka nevű lányt találtak az utcán, aki elmondta, hogy nehéz helyzetben van a családja, ezért kénytelen az út mellett strichelni, de a rendőrök miatt ez nagyon nehéz.
Egy idősebb, Irén nevű nő kintebb, az országút mellett árulja testét, két kislány anyja. Ő azt mondta, hogy a gyerekeit sosem engedné ilyen útra. Azt szeretné, ha szakmát tanulnának, és utána mennének külföldre tisztességes munkát keresni.
A holland tévések egy nyomortelepre is elmentek, ahol megmutatták az ottani romák házait. A riportban hangsúlyozták, hogy nincs munka, és sok roma végső elkeseredésében dönt a prostitúció mellett. Sokan küldik haza a pénzt Hollandiából a családnak, volt, aki ilyen támogatásból kötötte be a villanyt.
Egy nyíregyházi rendőr is nyilatkozott a Nieuwsuurnek. Bukovenszki Zoltán azt mondta, hogy szerintük alacsony a prostituáltak száma a megyében, és a hozzájuk kapcsolódó bűncselekmények száma is. Állította: nincs tudomásuk arról, hogy ezeket a lányokat kényszerítenék a külföldi strichelésre, többségük önszántukból megy ki Hollandiába, és csak kint szembesülnek a körülményekkel.
Ezzel szemben a Bianka nevű lány mesélt a tévéseknek olyan társairól, akit bedrogoztak, és úgy hurcolták ki Hollandiába. Megmutatták a riportban azt is, hogyan kommunikál börtönben ülő ismerőseivel az utcáról egy férfi, és kíván nekik „mielőbbi szabadulást”.
A riportban megszólalt még Berta Krisztina, a Belügyminisztérium emberkereskedelmi koordinátora, aki szerint az emberkereskedelem ellen azért nehéz fellépni, mert az EU-n belül szabad a mozgás, mindenki oda megy, ahová akar, másrészt Hollandiában legális a prostitúció, így nehezen megfoghatók az ügyek.
A magyar prostik képviselik az ipar „legalját”
Hollandiában De Wallen néven emlegetik azt a városrészt, ahol a prostituáltak kirakatai vannak. A legtöbb magyar lány a Mollensteegen nevű részen dolgozik.
Wikipedia
A Molensteegről beszélt korábban egy holland prostituáltakat segítő alapítvány munkatársa a Magyar Narancsnak. Maaike van Groenestyn azt mondta a Hágában dolgozó prostituáltak fele, az Amszterdamban dolgozók harmada magyar, többnyire 18-23 év közötti roma nők.
A stricijeik sokkal agresszívebbek, és a lányok sokkal jobban félnek, mint az átlag, mert állandóan szemmel tartják őket. A magyarok gyakran szakképzettség nélküli, közömbös, félanalfabéta nők, akik soha nem használnak óvszert, és bármi is történik velük, soha nem fordulnak a hatóságokhoz. A magyar prostituáltak képviselik a Hollandiában dolgozók "legalját" – fogalmazott.
Ellenpélda
Nem lenne szerencsés összehasonlítani a magyar prostituáltak esetét az amszterdami Fokkens nővérek életútjával, mégis érdemes őket is megemlíteni. A két idős hölgy negyven éve dolgozik prostituáltként Amszterdamban, igaz, egyikük egészségügyi okokból már leállt. Annak idején ők is kényszerből kezdték árulni a testüket, ám idős korukra képesek már méltósággal vállalni mindazt, ami velük történt. A holland szexipar azóta sokat változott, mások lettek a vendégek, mások a kirakatban kopogó lányok, és erről Fokkenséknek is megvan a véleménye. Életükről nemrég filmet készítettek.
