Ez már a 19. szankciós döntés a damaszkuszi rezsim ellen. Eddig 181 személy és 54 cég került fel az uniós feketelistára. Az érintett személyek kapcsolatba hozhatók a hatalom által alkalmazott erőszakkal, a jogi személyek pedig az ehhez használt anyagok, eszközök beszerzésével.

A legújabb döntés értelmében megtiltják az EU-országok lakosainak, hogy fegyverkereskedelemmel foglalkozó szíriai vállalatokkal üzleteljenek - akár adásvétel, akár szállítmányozás, akár biztosításkötés formájában.

Szíria ügyében az erőteljesebb nemzetközi fellépést az akadályozza, hogy az oroszok - valamint diplomáciai értékelések szerint valamivel kevésbé határozottan, de a kínaiak is - vétójogukkal élve gátolják az ENSZ Biztonsági Tanácsában kemény hangú határozat elfogadását.

Az uniós külügyminiszterek vasárnap este együtt vacsoráztak Luxembourgban Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, de aligha jutottak előbbre a kérdésben. William Hague, a brit diplomácia irányítója hétfőn elismerte, hogy "az álláspontok kölcsönös ismertetésén" túl semmiben nem tudtak megállapodni. Ennél valamivel derűlátóbb Guido Westerwelle német külügyminiszter, aki, mint fogalmazott: reméli, hogy "lehetséges mozgásba hozni az ügyet".

Nem fejtette ki, hogy reményét mire alapozza, de hangsúlyozta: az oroszoknak újra és újra értésükre kell adni, hogy nekik sem érdekük "a térség lángba borulása". Catherine Ashton egyenesen "nagyon jónak" minősítette a Lavrovval folytatott eszmecserét. Szerinte az oroszok értik, hogy a szíriai brutalitást meg kell állítani. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter viszont kimondta, mi áll szerinte a diplomáciai fennakadás hátterében: "az amerikai választások előtt a Biztonsági Tanácsban nem lehet mit tenni".

Ashton közölte, hogy az EU kész fokozott segítséget nyújtani a szíriai menekülteknek, és közülük többeket akár be is fogadhatnak az unióban. Ez utóbbi lehetőséget Westerwelle úgy pontosította, hogy a beutazás "például gyógykezelés céljából" válik lehetővé, és a menekültek ellátásáról a helyszínen kell gondoskodni.