Aradi lapok tudósításai szerint a 11,17 méter hosszú, 92 centiméter széles és 65 centiméter magas csónak, amelyet egyetlen fatörzsből vájtak, a Maros szokatlanul alacsony vízállása miatt vált láthatóvá.

Az elmúlt napokban emelték ki a vízből és vitték be a Maros-ártér Természetvédelmi Park csálai látogatóközpontjába, ahol az újságíróknak is bemutatták. Paul Hac, a természetvédelmi park igazgatója kiemelte, azt szeretné, ha a csónak ezután is náluk lenne kiállítva. 

Az Aradi Múzeum régésze, Florin Marginean azt mondta, hogy a lelet korát egy radiokarbonos vizsgálattal lehetne pontosan megállapítani. Ilyen vizsgálatot azonban legközelebb Debrecenben végeznek, és nem biztos, hogy a múzeum vállalni tudja ennek a költségeit.

Valószínűnek tartotta azonban, hogy a bödönhajót a középkor végén, az újkor elején, a 15-16. században készítették. Hozzátette, hogy a leletet egy Tobias Gruber nevű osztrák utazó már 1776-ban "kivájt faként" jelölte meg a térképen. 

A régész szerint jelenleg a lelet konzerválása a legsürgetőbb feladat. A vízből a szárazra került fa ugyanis szakszerű kezelés nélkül gyorsan szétmállik.

Románia területén eddig 14 hasonló csónakot találtak. Ezek között a Marosból kiemelt monoxilonnál hosszabbak és rövidebbek is akadnak. Legutóbb egy évvel ezelőtt a Bega folyóban találtak hasonló csónakot, az azonban fele olyan hosszú volt, mint a zádorlaki - mondta el Florin Marginean.